Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno… Pillanatképek egy város életéből. – A Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadványai 6. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 38 (1990)

lát tartott fenn a Megyeház tér 10. szám alatt (Szent István tér). 1931-ben a Zenekedvelők Egyesülete 30 éves és a 3. honvéd gyalogezred zenekara 10 éves évfordulójáról közös ünnepélyen emlékeztek meg az érintettek. Ekkor mutatták be az akkori híres katonazenekari karmester, Schwarzkopf Arthur Magyar szvitjét, amelynek alcíme Fehérvári hangulatképek. Századunk első harminc évében a dalkörök, dalárdák könnyen alakultak és gyorsan meg is szűntek. A Polgári Dalkör, a Református Dalkör (228.) és a Déli Vasúti Műhely Dalegylete (221.) hosszú időt és sok sikert értei. Az 1938-ra készülő városban fellendült a dalosmozgalom. A MÁV, a Törekvés, az Iparos Dalkör, az Építőmunkás és a Felsővárosi Földműves Dalárda nagy lelkesedéssel készült az ünnepségeken és a dalos találkozókon való szereplésre (231. ). Érdekességként említem csak meg, hogy Fehérvárról indult el a moziba járás tiltásának mozgalma: 1916-ban a fiatalkorúak itteni felügyelő hatósága országos kampányt hirdetett, hogy a gyermekeknek és fiatalkorúaknak tiltsák meg a mozik látogatását. Az iskolák ezt szigorúan tiltották még a 40-es években is. A 30-as évek végén pedig Fehérváron már négy mozi is létezett: az Új Várkörúton, a Prohászka-emléktemplom kultúrházszárnyában működött a Glória (a szárnyat a II. világháború alatt lebombázták) és 1938-ban nyüt meg a Hübner Tibor tervezte új mozi, az Alba (mai Köztársaság). Az Uránia a színház mögöttvolt (ma Koch László utca) az Arany János utca végén, a mai Petőfi mozi épületében a Rexjátszott. Az Árpád mozi az Árpád fürdőben is már régen szórakoztatta közönségét. A város első kölcsönkönyvtárát 1861-ben nyitotta meg Klökner Péter 1800 db magyar és német nyelvű kötettel. 184