Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno… Pillanatképek egy város életéből. – A Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadványai 6. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 38 (1990)

szervezett leánygimnázium (182.), a fiúpolgári pedig a számára épített iskolaépületbe, a mai Rákóczi Ferenc Általános Iskola házába költözött. A 30-as évek végén új polgárit is szerveztek, amelynek a vasútállomással szemközt építettek iskolát (Széli László tervei szerint, a mai Béke téri általános iskola). A híres fehérvári főgimnáziumról szólván idézzük először a falán elhelyezett építési tábla szövegét (Zalka Máté utca 7. ): „Eredetileg XVIII. század eleji, egyemeletes barokk épület, kisebb harangtoronnyal. 1803-ban, majd 1874—75-ben átalakították. Az utóbbi alkalommal kapta a második emeletet és a mai eklektikus külső díszítését. 1724-től a nagy hírű székesfehérvári gimnázium működött falai között..." Az iskolát a 18. század közepén felépült jezsuita, majd pálos, végül cisztercita rendi kolostorral összekapcsolták, hiszen mindig annak lakói tanítottak benne. Az egyemeletes épületnek csak alsó részét, 3 tantermet, egy színháztermet, és egy oratórimot használtak iskolai célokra. Az iskolát 1776-ban a jezsuitáktól a pálos rendiek vették át, majd 1813-tól a cisztercita rend kezelésébe került. A pálos rend eltörlése (1786) utáni bizonytalan helyzetben a rendház és részben az iskola is a katonaságé lett: az oratóriumban élelmet raktároztak. 1803-ban az emeleten 5 tantermet alakítottak ki. A tanítás tehát a rend megszűnése után tovább folyt, jórészt az egykori rendtagokkal, akik immár világi tanárként tanítottak. 1809-ben a francia háborúk miatt az iskolát katonai kórházként használták, ekkor a tanítás polgárházaknál folyt, a tanulók csak 1811-ben költöztek vissza. 1848-50 között ismét katonai kórház, a császári katonaság számára, ezalatt a rendházban tanítottak. 1851-től főgimnáziumi rangot kapott, így a tantermek számát bővíteni kellett: 8 osztályossá vált; 1853-ban voltak az épületben—és városunkban — az első érettségi vizsgák. Közben az iskola jócskán kinőtte régi helyét, így 1874-ben elkezdték átalakítását Brein Ferenc tervei szerint. Egy tanévben a tanítás részben a rendházban, részben pedig a püspöki palota földszintjén folyt. Az új épülethez a cisztercita rend 120 000 Ft-ot használt fel. Az épületet a következő tanév elején, 1875. október 3-án adták át (akkor még októberben kezdődött az iskolaév!; 185—186.). Ezt az évszámot adja a kapu felett elhelyezett máránytábla kronosztikonja. Sokan írtak már arról ajelentős funkcióról, amit a gimnázium számos jeles tanára és növendéke révén, s egyáltalán működése révén a város kulturális életében betöltött. Tanárai közül — csak felsorolásképpen — emlékezzünk meg Pray György, Baróti Szabó Dávid (jezsuiták), Ányos Pál, Virág Benedek, Pottyondy Rafael, Benyák Bernát, Kreskay Imre (pálos rendiek, majd világiak, Benyák piarista), Villax Ferdinánd, Szabó Krizontom (ő volt a cenzor, aki Vörösmarty Mihály első műveit kiadta), Horváth Dániel, Takács Henrik, Vagovits Bertalan, Winkler Engelbert, Fordermayer Vilmos, Koller Károly, Szvorényi József, Menzner Rudolf és Marosi Arnold (ciszterciták), és a mellettük tanító világiak, mint pl. Budenz József nevéről. Közülük kettőnek, Virág Benedeknek és Ányos Pálnak emléktáblát szentelt a hálás utókor, (1905. december 3-án; a rendház falán (219.). A felsoroltak és mellettük még sokan élenjártak a tankönyvírásban és az „iskolán kívüli" ismeretterjesztésben is. A leghíresebb diákok nevét felsorolni éppolyan fontos: Fejér György, Horvát István, Szalay László, Reguly Antal, Rónay Jácint, Vajda János, Ybl Miklós, Simor János, Goldzicher Ignác, Endrődy Sándor, Wekerle Sándor, vagy Szekfu Gyula. Híres diákjairól közös emléktábla beszél a régi gimnázium falán. Vörösmarty Mihály neve méltán került a legelőkelőbb helyre a tanítványoké között. Önálló emléktábláját 1900-ban avatták fel, sajnos nem a gimnázium, hanem a rendház falán (219.). A gimnázium számos erénye közül itt most csak a magyar nyelv és kultúra ápolása terén kifejtett misszióját emelem ki: II. József németesítő politikája alatt az itteni pálosok közül csak a német tanár tudott németül; a dolgozatokat magyarul íratták, a tanítás magyarul folyt, az iskolai színdarabok magyarok voltak. Benyák Bernátot igazgaztói székéből éppen magyarsága miatt távolították el. A nagy múltú gimnázium örökébe lépett a cisztercita rend új gimnáziuma (József Attila Gimnázium). A terv csak igen bonyolult telekcsere révén valósulhatott meg a sűrűn beépített területen: a Jókai és Zalka Máté utca között volt három ház a rend tulajdoná-175