Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno… Pillanatképek egy város életéből. – A Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadványai 6. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 38 (1990)

zek. 1930-ban Fejér megye közönsége aláírással emléktáblát helyeztek el a közgyűlési teremben annak emlékére, hogy gr. Károlyi József vezetésével ellenforradalmi állásfoglalás született 1919. február 3-án, a Fejér megyében korábban hatalomra jutott forradalmi szervekkel szemben. Ma az épület falán, a bejáratnál elhelyezett emléktábla a Tanácsköztársaság 133 forradalmi napjának állít emléket. A tér klasszicista házsora az 1820-as években készült el, legkésőbbiként 1831-ben a Ferenc József Nőnevelő háza (mai Levéltár; 176). 1843-ban már csak egy alacsony katonai őrház csúfította el a teret a Nőnevelő mellett. A Szent István tér északi ellenpontjának kialakítására is történt kísérlet. 1809-ben az utolsó nemesi felkelés császári szemléje adta meg a kegyelemdöfést a Budai kapunak. A Dunántúl insurgensei felett Ferenc császár tartott itt szemlét, és ekkora haderőt nehezen bocsátott át a mai Műszaki Áruház és a Várkapu utca körzetében észak felé nyíló kapuzat József nádor ajánlotta a városnak, hogy a két szomszédos ház megvételével és lebontásával szélesítsék a kijárást. A város a szomszédos megyék nemeseinek adományaiból 35 ezer Ft-ért megvette a két házat, és az egyik kaputorony kivételével az egész együttest lebontották (27). Az így kinyíló utcát Nádor utcának nevezték el. A kaputorony fennállása idején a mai Műszaki Áruház és az OTP-székház helyén kis park volt, s innen vezetett a Régi Promenád a várárokig. A kapuzat lebontását megörökítő emléktáblát a megmaradt torony falán, majd annak 1872. évi lebontása után a Városháza udvarán helyezték el; ma a szemináriumi templom falában látható. A kapu lebontása után, a 19. század 20-as éveiben itt is klasszicista építkezés kezdődött, amelynek ma már csak nyomai láthatók, a Várkapu utca, a Március 15. utca elejének néhány háza, a Magyar Király Szálló és a Wertheim-ház homlokzatán (101, 103). A 19. század közepén alakult ki újabb kis lépéssel dél illetve észak felé két szép romantikus terünk. A Vörösmarty tér a 19. század első felében még majorság volt. Keleti oldalán volt a püspökség majorja, s a majorságok mögött már a mocsárvilág tanyázott. A tér a Palotai kaputól dél felé a városon kívül vezető egykori középkori gerendaút vonalában létesült, szerveződéséhez azonban a döntő lökést a vár déli sarkának megnyitása és a Budai út forgalma jelentette. A tér első épülete már ekkor, a 19. század elején állt, a Budai út torkolatában felépült klasszicista ház azonban a II. világháború alatt megrongálódott. A tér rendezésére és teljes beépítésére az 1870-es években került sor. A keleti házsor két szélső háza már az 1850-es években felépült, valószínűleg Ybl Miklós fiatalkori munkája, a 8. számú, a Say-ház pedig már érett korszakából való (131,133-135). Északon a Budai kaputorony bontása után a kis szabad területet hamarosan beépítették, így az új sétálóhely még északabbra tolódott, a Ligetsorra. (Dózsa György tér régebbi házsora. ) így vált egyre értékesebbé ez a terület. Gazdag polgárházakat építettek itt a 19. század közepe utáni időkben (103— 104) Ezzel az egykori vár és a külvárosok közti szabad területek elfogytak: új építési területek a belvárost körülvevő csatornák beboltozásával századunk 10-es, 30-as éveiben keletkeztek. A múlt század végének jellegzetes eklektikus (Új Gimnázium, színház, Hadtestparancsnokság stb. ), majd századunk elejének szecessziós épületei (Árpád-fürdő, Deák Áruház stb. ) ezért már nem alkothattak egységes tereket vagy házsorokat (kivétel a Budai úti laktanyasor). Ott épültek, ahol hely volt (107, 185, 195, illetve 21, 43, 75, 168). Nem utolsósorban ezzel magyarázható az, hogy az utólagos rontások, átalakítások sokkal hamarabb érték ezeket a környezetükből „kilógó" épületeket (43, 75). A csatornaboltozás után megnyílt Várkörút (204) két szakasza egy évtized különbséggel alakult ki. A déli szakasz a historizmus jegyében született a 10-es, 20-as években (Ipariskola, Felsőkereskedelmi, Nőnevelő új épülete). Ehhez kapcsolódik a Petőfi Sándor utca ide kivezető szakaszának két épülete is, a pénzügyi palota és a főposta (83). A Várkörút északi szakaszán levegős modern villasor épült a 30-as években (23). Az így kialakított szép, széles, árnyas utat három sor gesztenyefa szegélyezte, ami később ugyanúgy a modern közlekedés áldozata lett, mint a Budai út topolyasora már a 30-as 148