Bakonyi István - Horváth Júlia (szerk.): Tanulmányok Németh Lászlóról – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 36. (Székesfehérvár, 1987)

mék” regénybeli „mérkőzéséből az olvasó nem látja azt a tisztán kivilágló utat, amelyre érdemes'volna lépnie,” (k. gy.) [bizonnyal Kállai Gyula]: Alsóvárosi búcsú, 1942. dec. 23.).

A Németh László és az SZDP hivatalos álláspontja közötti konfliktussorozat következő (s 1945 előtt egyben az utolsó) fejezete az „értelmiségi társadalom” Németh-féle felfogása, valamint a párt 1943-tól alakuló értelmiségi akciója közötti feszültségből és kölcsönös elutasításból fakad.

A Magyar Csillag 1943. évi első három (azaz: jan. 1., jan. 15. és febr. 1.) számában jelenik meg Németh tanulmánya a népi írókról. Ennek első fejezetében megpróbálja szociológiailag is minősíteni az értelmiséget, illetőleg az általa értelmiségnek tartott társadalmi csoportot. Németh ,.álközéposztály”-a (az értelmiséget nevezi így) tanult munkásság, s a „többi munkásosztály” mellett lenne a természetes helye. (Németh László ezután cikkeiben felvázolja az „értelmiségi társadalom” történelmi utópiáját.)

A Népszava — még a Németh-cikksorozat harmadik, befejező közleményének megjelenése előtt — Nagy Tstván cikkével (Németh László szocializmusa) az 1943. január 17-i számban válaszol. Nagy István alapvetően ideológiai-politikai érvekkel, a klasszikus marxizmus értelmezésével (habár a Németh-teória differenciált elemzése és ellenfele valódi álláspontjának megértése nélkül) utasítja vissza a „Legyetek mindnyájan értelmiségiekké!” jelszavát. Mégpedig ezúttal már kétségbevonva Németh László jóhiszeműségét is. Fő vádja az, hogy mivel Németh tagadja a munkásosztály vezető szerepét, ezzel széthúzást és zavart kelt, tehát: akadályozza a dolgozó tömegek összefogását. Németh személyével kapcsolatban Nagy István leszögezi: „arra szólítanám fel a munkásságot, ha az történetesen nálam nélkül is nem tudná már, hogy Németh Lászlót nyugodtan számításon kívül hagyhatja a munkásság és parasztság polgári szövetségeseinek a megválogatásánál.” Két hét múlva a lapban Marosán György üdvözli Nagy István cikkét, amely végre „lerántja a leplet és keserű kiábrándulással számol le Németh László ködös, homályos és fölöttébb gyanús szellemi termékeivel (...) Németh László sohasem szerepelt komolyan a munkás a paraszt és értelmiség szövetségesének.” — fűzi hozzá Marosán, s további „szélkakas” írók leleplezésére biztat. (Nyílt levél Nagy István íróhoz, febr. 7.)

Németh László a Népi író című tanulmányában, egészen pontosan a Magyar Csillag 1943. január 15-i számában második részként megjelent folytatásban ír Nagy István írói munkásságáról. Véleménye szerint Nagy István mint író is elfogult, szűk osztályszempontok szé-74