Bakonyi István - Horváth Júlia (szerk.): Tanulmányok Németh Lászlóról – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 36. (Székesfehérvár, 1987)
helyi viszonyok figyelembe vételét követelte. De mindketten a nemzeti szót használták, s ahogy Hitler görbéje emelkedett, úgy szívódott ki a Die Tat gyenge filozófiai fedezékéből. Most, hogy Hitler inog, meglehetős tanácstalanul néznek egymásra. Nem voltak hitleristák, s mégis minden elemző tudományuk ellenére, delejtű nélkül lebegnek.” Márpedig a Tanú minőség-fogalmában éppen az iránytű volt a lényeg, egyebek közt márcsak ezért se kölcsönözhette Németh ezt a fogalmat Tatéktól. De elébb néhány szót a „Hitler inog” kitételhez, ami nekünk toréira visszanézve igen furcsának tűnhet. Lackó ki is emeli Németh politikai tájékozatlanságát. De nem erről van szó. Más se volt tájékozottabb akkor. Locarnótól Münchenig tárgyalások és egyezmények sora bizonyítja, hogy a legravaszabb politikai rókák se láttak be a hitleri pokol bugyraiba. Németh legalább elismerte és regisztrálta a tájékozatlanságát; nem ok nélkül tette meg Tanú ja múzsájává a szorongató tájékozatlanságot. De vigyázzunk: a tájékozatlanságot és nem a mindentudást, ami — kell-e mondani — Némethet sohasem igézte. Ellenkezőleg, mélyen megvetette és kerülni igyekezett a mindentudó fausikodást; ő soha nem könyvek, hanem a csillagok szerint tájékozódott. Legfőbb hibája is ebből az erényéből fakadt: csillaga igézetében olykor megelégedett gondolatai kifejezéséhez másod- vagy harmadrendű könyvek segítségével; nem mindig volt türelme, s nyilván lehetősége sem, megkeresni az igazán fontosakat. A Papucshös Holly Sebestyéné a maga megható könyvéhségével egyebek közt éppen erre is utal. A mi szempontunkból azonban most nem ez a lényeg. Az a fontos, hogy a tájékozódás első feltétele a tájékozatlanság fel- és elismerése. Csak így tud ugyanis föltekinteni az ember a csillagok iránytűjére. így találta meg Németh Göncölszekerének két kerekét, amely Sarkcsillagára mutatott. Az egyik csillag Európa bámulatos kultúra-teremtő erőfeszítéséből ragyogott, ahogyan népek s nemzetek hatalmas váltógazdagságával veszélyek és ármányok ellenére nőttön nőtt. Ennek a keretében szemlélte Németh a magyarságot, s benne a maguk nemzedékének munkáját, s értékeit. Ez egész tanulmányírói munkásságának legismertebb, s legelismertebb része, nem kell itt több szót vesztegetnünk rá. Annál bajosabb azonban nevén nevezni a másik csillagot. Németh maga se teszi ezt, sőt nem is definiálja pontosan. Küzdött véle, mint Jákob az angyallal, s hol erről, hol arról közelíti meg. Erről a küzdelemről szól különben drámái, s regényei többsége is, de maradjunk csak a tanulmányoknál. A Tanú indulásakor, az Arisztophanész-tanulmányban három különböző szerepben, három különböző oldalról mutatja be a véleményalkotás függetlenségének, s feltétlen szabadságának életfontosságát. A Tanú vége felé pedig négy vallás, négy magatartás ütköztetésével mondja el, hogy mindenféle erőszak, fűtse bár 6P
