Bakonyi István - Horváth Júlia (szerk.): Tanulmányok Németh Lászlóról – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 36. (Székesfehérvár, 1987)

I kori írásainak megítélésénél azonban a magyar szellemi élet sajátos vi­szonyaival is számolnunk kell: a harmincas évek Magyarországán a tu­domány nem tudta és nem is akarta támogatni az ilyen jellegű tájéko­zódási törekvéseket. A tudományos életben is a magányos alkotók lesznek azok, akik a kor barbár erőivel szembefordulva a szellemtörténeti irányt újfajta, humanista tudománnyá igyekeznek átalakítani, éppenséggel Németh tájékozódási kísérletével egyidőben. 3. Ilyen körülmények között nem is az a meglepő, hogy Németh elju­tott a jelentős spanyol filozófus-esszéíró Ortega y Gasset munkásságá­hoz, hanem az, hogy milyen gyorsan jutott el hozzá. 1930 nyarán már megjelent az Ortegával foglalkozó nagy tanulmánya, a magyar nyelvű Ortega-irodalom legjelentősebb írása. A tanulmány önmagában is jelen­tős, hiszen Németh volt az, aki a tömeg ortegai fogalmának pontos ér­telmezését adta. A továbbiakban mégsem az írás Ortegával kapcsolatos tételeivel foglalkozunk, hanem azzal, hogy az Ortegával való szellemi találkozás miben lendítette előre Németh Lászó gondolkodását. Több jel mutat arra, hogy Ortega műveinek tanulmányozása nem érte készü­letlenül. A korai világirodalmi tanulmányok, a Freud-értelmezés, vagy pedig a természettudományokkal kapcsolatos írások szükségszerűen ve­tették fel számára a XIX. század jelenségeinek tanulmányozását és az újabb irányzatok megismerésének szükségességét. Ortega írásaival szá­mos ponton egyetérthetett: akárcsak a spanyol filozófus, a történelmet ő is a jelen tudományának tekintette; az élet és a magatartás Ortegánál is központi kategória, s a nemzedéki vállalkozás tétele is fontos sze­repet játszik Ortegánál... Ami a legfontosabb: akárcsak Németh, Ortega is a történelem legsúlyosabb válságkorszakának tartotta saját korát. Ami azonban a részleteknél is fontosabb: Ortega az „individuu­mot körülölelő létkérdésekre” igyekezett választ adni, s így ösz­­szegezte is a korszak megújuló szellemi-művészeti törekvéseit. En­nek ellenére, Németh nem egyszerűen átvette Ortega gondolkodá­sának alapelemeit, hanem saját gondolataival szembesítve a saját képére is formálta azokat. Erre utal a két gondolkodó szellemi kiin­dulópontjának hasonlóságáról szólva Csejtei Dezső is: „Az Ortega böl­cseleté és Németh László eszméi között fennálló (nagyrészt még felde­rítetlen) érintkezési pontok nézetünk szerint a két ország kultúrájának — legalábbis részben — rokon helyzetével, illetve az ebből eredő prog­ram hasonló mozzanataival magyarázható... Mindkét ország esetében lényegileg arról van szó, hogy egy relative fejletlen nemzeti kultúra he­42

Next

/
Oldalképek
Tartalom