Bakonyi István - Horváth Júlia (szerk.): Tanulmányok Németh Lászlóról – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 36. (Székesfehérvár, 1987)
ség a küldő erőkkel szemben, a .fölfelé’ és a .körülöttem’ dimenziójában folynak az igazi forradalmak” — írja. Ám a XIX. század naiv, messianisztikus hitét már nem vállalhatja. így meghatározóbb erejű sugalmazásnak tűnik a Gandhi-élmény, az erkölcsi forradalom eszméjének újabb keletű adaptálása a politika, a gyakorlati életvitel szférájára. Fölfedezése 1926-ra datálható: ekkor kerül az író könyvtárába Helene Hart fordításában és Romain Rolland előszavával a Jeune lnde cikkgyűjteménye. Az Emberi színjátékban Zádori tanár úr a szócsöve. ..Sose akard visszaadni, amit kapsz. Nem tartozol azok közé, akik bármit is megtorolhatnak” — tanácsolja Zoltánnak. Mint magatartásmódéi! a példa és a minta erejével is hat, egyszersmind tanúsítja, hogy Németh rokonikereső tájékozódása a „harmadik világ” ideológiája iránt — írói eszmélésével egyidős. A vallás az ő számára addig terjed, amíg szekuralizálható — emberméltóságban, erkölcsben, a humánus kiteljcsedts törekvésében. 3 A sokfelől érkező benyomás és ihlet, sugalmazás és ösztönzés villámcsapásszerűen érleli meg Németh Lászlóban a regényírót. Az Emberi színjáték megírása az Akasztófavirág hagyományos epikája után — valóságos „sansalvadori kikötés.” Reá is a kierkegaardi törvény érvényes: az ugrásokból álló minőségi fejlődés hirtelensége, önvallomás értékű, amit Adyban fedez föl, az ő pályájának mozgását is „nagy hullámú, földrengésszerű lökések” gyorsítják. A Németh László-i regény kifejlődése egyetlen műhöz köthető: mint Pállasz Athéné Zeusz fejéből, készen, teljes fegyverzetben születik meg a kritika burkából. Az Emberi színjáték nem előőrs vagy prológus, hanem maga a főcsapat, az előadás, Ha zsúfoltan is, a hibridek szervetlenségével néha, de már minden jelen van benne, ami a regényíróra jellemző. Teli regénycsírral: a később írt művek mintha csak egy-egy epizódját nagyítanák ki. Zoltánka és a tanítónő jelenetében az Iszony problémája rejtezik, az Olaszországból való „odüsszeuszi” hazatérés élményében és a „Nagy Orvos” vállalkozásában az Irgalom életreceptje készül, a kis Jóskát eltemető Rozi alakjában a Gyász Kurátor Zsófija feszeng, az Utolsó kísérlet tágabb világában tulajdonképp — ha más előjelekkel és hangsúlyokkal is — Boda Zoltán szellemi fejlődése ismétlődik. De az Emberi színjáték nemcsak tárgyi értelemben példatára Németh László regényirodalmának, hanem az ábrázolás és megformálás módozatait és eszközeit tekintve is. Olyan tudat- és elbeszélésregény, amelyhez képest a későbbi fejlődés csupán aránymódosulásként, kristályosodásként írható le. 27
