Bakonyi István - Horváth Júlia (szerk.): Tanulmányok Németh Lászlóról – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 36. (Székesfehérvár, 1987)

kezeit, melyben korábban nein mozgott,, s hamarosan jóval világosabban látja majd azt, amiről nemrég még fogalma sem volt. Kettejük szellemi kapcsolata nem úgy tárul elénk, mint általában a regényekben; vázlatosabb, utalásokra hagyatkozóbb. A figurák viszonyát különben sem részletezi Németh az Utolsó kísérletben. A mester szinte kétfelé válik: „mester-mivoltát” Péter elkülöníti a „Hilda férje”-féle szereptől. Másrészt ez a döbbenet hozzásegíti a tanítványt, hogy ezután túllépjen tanítványt kö. rein. Elindul az önálló gondolkodás útján, hogy a maradéktalan tiszteletet lassan fölváltsa a vitára is kész eszmealkotás.

A történelmi helyzet meglehetősen behatárolt. A bukott forradalmak közvetlen következményei és Trianon sok mindent befolyásoló szelleme árnyékolják be a kort. S e korban Barbián-félék diktálják a tempót; a Jó Péterek beleszédülnek az iramba. Minta legtöbb Németh-hős, az Utolsó kísérlet főalakja is különleges jellem; utóda Boda Zoltánnak, Horváth dr-nak, néhány drámahősnek. Az álmodozóknak és naív reformereknek. Azoknak, akik helyenként légüres térben mozognak, távol a történelmitársadalmi realitásoktól. Legyünk igazságosak: közülük Jó Péterben van meg a legnagyobb esély, hogy túllépjen a korlátokon. Németh László az ő sorsát rajzolja meg a legkörültekintőbben. Igaz az is, hogy az ilyesfajta körkép-regényben a valóság világarca teljesebb. Látva a társadalmi tabló aprólékos rajzát, azt sem feledhetjük, hogy ott is egy erőteljesen középpontba állított főhős fejlődéstörténetét kísérhetjük nyomon. Bizonyos értelemben tehát a monódia hatásai itt is érvényesülnek, ha nem is a főhős tudatán átszűrve kap minden tény megvilágítást. Cs. Varga István egy másik művel, az Emberi színjátékkal kapcsolatban figyelmeztet arra, hogy ezek a modellek nem értelmezhetők mereven..........első

része a körkép-regénnyel rokonítható, míg a második része egy alakra komponált, legenda típusú monódiává változik és értékakcentussal mutat a Gyász irányába.” Az Utolsó kísérlet aligha bontható ilymódon több részre, mégha három — önálló műként is fölfogható — regényből áll is. A mű egészére jellemző a monódiával ötvözött körképjelleg.

S a körkép egyik sűrítménye éppen Barbián szerdai fogadónapjain lép előtérbe. Az ellenforradalmi Magyarország szellemi elitjét jelképezi a házigazda, s az ő befolyása a legmeghatározóbb mindvégig. Ebben a szellemi körben forognak ilyen gondolatok. „A renddel ma baj van, a vallásos alkotásnak új, szabadabb szellemi rendre, egy új Rómára van szüksége.” Egyre többet érintik a főhősök a különböző történelmi korok összefüggéseit, a középkor szellemét. Gyakorta elkerülő fogalom a rend is, mellyel Németh László egyéb műveiben nem találkozunk ennyiszer. A forradalom is a „rossz rend” megdöntését szolgáló esemény ebben a világban, de az is biztos, hogy maga a forradalom sem tudta megvalósítani a2 áhíott „jó rendet” — a mű látásmódja szerint. Mégis igaz, hogy „Jó Péter számára az átélt rendszerek voltaképp arra szolgáltak, hogy