Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)

Késői kapitalizmus kora

fizetett vissza. A gazdasági helyzetnek örvendetes javulását legjobban bizonyítja az a tény, hogy mind több védett birtokú gazdaadós mond le az adósság rendezéséről. Ez az oka annak, hogy fiókintézetünk 1940. éviben a szokottnál kisebb forgalmat bonyolított le. Ezzel szemben az ipari munkásság kereseti lehetőségeinek fokozódása és az új fixfizetéses réteg képződése a magas munkabérek és az építési anyagok drágulása ellenére is, főintézetünk az építési tevékenységet jelentékenyen fokozta és az üzleti forgalmunkat erős mértékben kiterjesztette. A kellőleg fedezett hiteligényeket mindkét körzetünkben maradéktalanul kielégítettük. Az építkezéseket jelentékeny összegekkel támogattuk és igyekezni fogunk a jövőben is támogatni”. 1940. évben a takarékpénztár váltókéicsőn kihelyezése (beleértve a szavatosság mellett folyósított kölcsönöket is) 950 870 P, a takarékbetétek összege 321 846 P és a folyószámlabetét összege 64 337 P volt. A Martonvásári és Érdi Takarékpénztár 1940. évben 10 P névértékű részvény után 20 fillér osztalékot fizetett. Az osztalék kifizetését 1941. március 17-től Érden, Martonvásáron, Budapesten a Pénzintézeti Központnál és Székesfehérvárom a Székesfehérvári és Fejér megyei Takarékpénztár intézte. A mérleg szerint a martonvásári székház (a jelenlegi Postahivatal épülete) értéke 48 000 P, míg az érdi székház értéke 50 000 P volt. A martonvásári berendezés értéke az amortizációs leírások következtében már csak 1 P, ugyanakkor az érdi berendezést 3270 P-re értékelték.24"

Sokkal kisebb tőkével és forgalommal dolgozott a Martonvásári Hitelszövetkezet, amely egyben az Országos Központi Hitelintézet tagja volt. A hitelszövetkezet 1905-ben alakult. A harmincas évek végén elnöke Herkner Zoltán, ügyvezető igazgatója Kvassay Sándor volt. Ebben az időben a tagok száma 300, a befizetett üzletrészeik értéke 25 000 P volt. Az igazgatóság 5, a félügyelőbizottság 4 tagból állt.2*

Martonvásár és környéke iparosainak érdekeit képviselte az 1930- ban alakult Martonvásár és Környéke Általános Ipartestület, amely Martonvásáron kívül Baracska, Tordas, Tárnok és Pusztazámor községekre terjedt ki. Tagjainak száma a harmincas évek végén 245 volt. Ezekben az évékben az elnöke Balogh László, jegyzője Kvassay Sándor, alelnöke Freschl Sándor, pénztárosa Herman Jakab volt. Saját könyvtárral rendelkezett. Az ipartestületen belül testületi szék és tanonevizsgáztató bizottság működött.250

A községről megjelent címtár szerint 1931—1932-ben az iparosok és kereskedők szakmák szerint a következőképpen oszlottak meg: asztalos 4, ács 1, bádogos 2, biztosítási ügynök 4, bognár 2, borbély 2, bor-, sör- és szeszkereskedő 1,bőrkereskedő 1, cipész 9, csizmadia 1, cukrász és cukorkakereskedő 1, dohánytőzsdés: nagytőzsdés 1. kistőzsdés 3, fakereskedő 1. fényképész 2. fűszer- és vegyeskereskedő 11, gabona- és ter-76