Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
Késői kapitalizmus kora
mény.kereskedő 2, géplakatos 2, hentes és mészáros 5, kádár 1, kárpitos és kocsifényező 1, kéményseprő 1, kertész 1, kocsmáros, vendéglős 6, kovács 3, kőműves 3, kötélgyártó 1, malomtulajdonos 1, mézeskalácsos 1, pék 2, szobafestő és mázoló 2, tüzelőanyagkereskedő 1, vaskereskedő 1, zöldségkereskedő l.*1 A század elején alakult a Martonvásári Gazdakör. Tagjainak száma a harmincas évek végén 126, elnöke Kvassay Sándor, alelnöke Tóth János, pénztárosa Práth János volt. A gazdakörnek külön helyisége ebben az időben nem volt, mert „összejöveteleit egy vendéglőben” tartotta. A gazdák tejtermelését vette át a Martonvásári Tejszövekezet, amely az Országos Tejszövekezeti Központ tagja volt. A tejszövekezet 1927-ben alakult Lobi dr. körállatorvos kezdeményezésére, aki u harmincas évék végén elnöke is volt. A tejszövetkezetnek összesen 74 üzletrésze volt. „Kizárólag helyi gazdák és tejtermelők tejét” vette át, aminek legnagyobb részét Budapestre szállították. A tejszövetkezet havi forgalma 5000 liter körül mozgott. A tejcsamok helye több ízben változott, amelynek kezelője a harmincas évek végén Boleraczki János tejkezelő volt.252 A kereskedelmi élet egyik ágát szolgálta a Martonvásári Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, amelyet 1906-ban alapítottak. A harmincas évek végén a tagok száma 170, az üzletrészek értéke 300 pengő, ügyvezető igazgatója és elnöke Kvassay Sándor volt. A szövetkezet korábban egy üzlettel rendelkezett, majd 1930-tól egy fióküzletet is nyitott.253 A Dreher család nemcsak Martonvásáron és környékén levő nagybirtoka, hanem főleg ipari vállalatai révén is komoly befolyással volt az ország gazdasági életére. A Dreher serfőzde 1912-ben dr. Hüttl Dezső, budapesti műegyetemi tanár és Ganzenmüller, weihenstephani tanár tervei szerint épült. Az első világháború után a sörfogyasztó terület csökkent és így sok épület, gép ©s raktár feleslegessé vált. A fölös sörgyári gépeket a nagyváradi sörgyárhoz szállították át, míg a Budapesten felszabadult épületekben fonodát létesítettek. 1921-ben brandy és likőrosztály létesült. A lófogatok csökkentése folytán megürült istállókban tehenészetet rendeztek be. 1923-ban a nagyváradi serfőzdét, 1926-ban a nagykanizsai serfőzdét vették meg. 1924-ben csokoládégyárat létesítettek. A tejcsokoládé gyártáshoz szükséges tejet a konszern saját tehenészete szállította. 19324>en a Dreher konszernhez a következő vállalatok tartoztak: Dreher Antal Serfőzdéi Rt. (Malátagyár, Serfőzde, Borpárlatosztály, Tehenészet), Első Magyar Részvény Serfőzde, Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt., Király Sörfőzde Rt. Nagykanizsa, Dreher—Haggenmacher Nagyváradi Sörgyár Rt, Dreher—Maul Kakaó és Csokoládégyár Rt., Dreher—Haggenmacher Textilművek Rt,., Dunapálota Szálloda (Ritz), Hungária Nagyszálló és Nemzeti Szálló.251 A harmincas években a Dreher—Haggenmacher Első Magyar Rész-77
