Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
Tanácsköztársaság idején
kút Pusztazámor, Ráckeresztúr, Diósd községeikben megalakították a tanácsokat és direktóriumokat.201 GAZDASÁGI élet 1918 ősizén meglehetősen sok nagybirtokon abbamaradtak az őszi betakarítási munkák, mivel az uradalmi cselédség és napszámosok abban reménykedtek, hogy rövidesen már saját földjeiken dolgozhatnak. 1918. december 1-én a Székesfehérvár és Vidéke, a Népszava elkezdte Velinszky László „A földreform” -ról írt folytatásos cikkének közlését, melynek bevezetőjében kijelentette, hogy a „Forradalmi átalakulásnak a személyjogi és politikai felszabadulás után leghatalmasabb reformja a földreform.” Fejér vármegye alispánja 1919 január 27-i .rendeletében felhívta az érdekelteket, hogy jelentsék „hány hold burgonya, hány hold tengeri, cukorrépa és takarmányrépa szedetlen.” A kinnmaradt termények betakarítására kilátásba helyezte, hogy „a hadügyminiszter katonai osztagokat bocsát rendelkezésre.”!0S A martonvásári községi elöljáróság 1919. február 6-án az alispáni hivatalnak küldött táviratában a következőket jelentette: „...községünk határában szedetlen burgonya, tengeri és takarmányrépa nincsen. Kizárólag Dreher Jenő uradalmában van 300 hold cukorrépa szedetlen. Az uradalom munkásokat nem igényel.”2“ A martonvásári Munkástanács Í919. március 11-én panasszal fordult a Földművelésügyi Nópbiztossághoz, hogy „a martonvásári uradalom a répaszedésnél nem alkarja az általuk kért díjazást fizetni, s a 300 holdat nem akarja felszedetni”.210 1919 március 28-án Fejér vármegye főispánkormánybiztosa a Földművelésügyi Népbiztosságnak jelentette, hogy „a martonvásári uradalom a répaszedésre nézve a napszámos munkásokkal megegyezett, s így különösebb beavatkozásra nincs szükség”.211 1919 április lv2-én Pártos főmegbízott az Ercsiben dolgozó sinatelepi munkásokat akarta a martonvásári Dreher uradalomba átirányítani, amit mér nem lehetett végrehajtani, mivel „a munkások elutaztak haza”.212 A Munkástanács 2. sz. határozatában megállapította a Földmívelésügyi Népbiztosság által engedélyezett árendás földhaszonbérletet: „árpa és takarmány föld szántva és vetve 1200 D-öl holdankénti árendával együtt 60 korona”. A Munkástanács 3. sz. határozatéiban rögzítette, hogy „mennyi földet kaphat és tarthat igényt a lakosság”. „5 holdig tarthat igényt mindenki, de elsősorban a nincstelenek, másodsorban azok elégítendők ki, akinek valamicskéje van és csak harmadsorban a lehetőséghez képest, akinek 5 holdnál nagyobb birtoka van.”213 A székesfehérvári sajtóelőadó a Kormányzótanács vidéki osztályának március 25-én délben 12 óra 35 pereikor jelentette, hogy „a székes-65
