Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
Tanácsköztársaság idején
íehérvári szocializáló bizottság magához kérette a kereskedelemügyi érdekképviseleteket és közölte velük az üzletekre vonatkozó rendeletet, amely Székesfehérvárott és Fejér megyében holnap reggel lép életbe”.'“ A martomvásári Munkástanács további intézkedésig az összes üzletben levő áruik — kivéve élelmiszer és dohányneműek — árusítását eltiltotta, míg az árukészleteket a Munkástanács leltárba vette. A Munkástanács engedélyezte, hogy a direktórium és a Munkástanács tagjai hivatalos útjukra a helyi uradalom fogatát igénybe vehessék. Végül is „felhívandók az uradalmi alkalmazottak, magukévá teszik-e a kor szellemét, ahhoz alkalmazkodnak-e és fogadalmat tesznek-e arra, hogy a Forradalmi Munkástanács intézkedésének alávetik-e magukat és teljes lelkiismerettel és minden tehetséggel szolgálják”.2'5 Fejér megyében 1919 március 1-én Szilfamajorban, Sárszentágotán és Belsőmajorban, március 16-án Jakabszálláson alakultak termelőszövetkezeteik.2'6 1919 április 3-án adta ki a Forradalmi Kormányzótanács rendeletét, amely szerint „minden község- és nagybirtok minden tartozékával, élő és holt felszerelésével, valamint mezőgazdasági ipari üzemeivel együtt minden megváltás nélkül a proletárállam tulajdonába megy át... A köztulajdonban átvett földbirtokok szövetkezeti kezelésre a földet művelő mezőgazdasági proletárságnaik adatnak át. Ily termelőszövetkezeteknek tagja lehet minden 16 éven felüli férfi és nő, aki a termelésben megfelelő számú munkanappal résztvesz. A jövedelemben mindenki a végzett rnunlka arányában részesedik.”217 A Fejér megyei nagybirtokok szocializálását a Vármegyei Direktórium megbízásából április 4-én Pártos főmegbízott kezdte el. 1919 április 16-án Farkas Adolf — Somogy megyében a nagybirtokok szocializálását befejezve — meghatalmazást kapott Hamburger Jenőtől, hogy „Fejér megye területén minden néven nevezendő birtokrendezési, termelőszövetkezeti és élelmezési kérdésben népbiztosi hatáskörben intézkedjen. „Nevezett önálló rendelkezésre karhatalom igénybevételére jogosult. Ténykedéséért kizárólag a Tanácsköztársaság Földmívelésügyi Népbiztosságának felelős”.218 A rendelkezések értelmében a száz holdnál nagyobb földbirtokokat szövetkezetté kellett átalakítani. A birtokra kinevezett termelőbiztosnak, meghagyott intézőnek vagy a volt tulajdonosnak pontos leltárakkal és pénztári számadásokkal kellett jelentkeznie. „A leltárakban épületek, élő és holt felszerelések, raktári, magtári készletek, takarmányfélék, vetések, cseléd állomány mind-mind felsorolandók.” A gazdaságokból sem állatot, sem terményt nem lehetett eladni és elszállítani. Minden eladható, illetve elsizállítható felesleg felett a Fejér megyei Földművesszövetfcezetek Termelési és Közélelmezési Központja intézkedett. Ugyancsak az utobbinak tartoztak a gazdaságok az összes termény, vetőmag, szén, benzinkészletet, továbbá motorikus és gőzüzemű gépállományt bejelenteni.21" : i | j i* !v"? f? 1 1' f j 66
