Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
Korai kapitalizmus kora
A természetbeni bérezést, mint a gabonaneműek legdrágább bérezési formáját eddig fenntartották, azonban rövidesen jövedelmezőbb és olcsóbb bérezési formát léptettek életbe. Az elvetett burgonyát a birtokon található szeszfőzdében spiritusszá dolgozták fel, melynek évi mennyisége 1403 hektoliter volt. Az utóbbi 10 évben az átlagtermések a következőképpen alakultak: búza 18,88 q, rozs 17,01 q, árpa 18,66 q, zab 16,21 q, kukorica 26.90 q, cukorrépa 310 q, burgonya 162 q termett hektáronként. Mint maximális mennyiség búza 27,16 q, rozs 21,98 q, árpa 25,28 q, zab 21,55 q, kukorica 31,10 q, cukorrépa 410 q, burgonya 205 q termett hektáronként.1,11 A főváros közelsége a tej könnyű és jó értékesítési lehetőségét biztosította, ezért a fősúlyt a tejtermelésre fektették 1905 óta a birtokon átlagosan 550—600 db tehén volt. A fogatos munkák elvégzésére 52 db ló és 220 db igásökör állt rendelkezésre, ennek az állománynak pótlása részben vásárlás, részben utánneveléssel történt. Fentieken .kívül a birtokon átlagosan 220 db növendék, 600 db juh, továbbá a cselédségnek 110 db tehene volt, így az összállomány kb. 1120 db számosállatot tett ki. A mutatók következőképpen alakultak: egy számosállatra 2,16 hektár, egy igásállatra 16,27 hektár szántóterület jutott. Tejelő tehénállomány 1904. évig kb. 100 db hazai bonyhádi tehénállomány volt. 1904—1905 között bonyhádi, svájci és montafoni fajtájú tehenek vásárlásával érték el a jelenlegi állományt. Az állomány utánneveléssel való növelése mindezideig nem sikerült, miután a borjúkorban fellépett tüdőgyulladás a borjak 60 %-át elvitte. A tejelő tehenek főtakarmányát tavaszon és nyáron zöldtakarmány, főleg csalamádé, ősszel a friss cukorrépa fej és levél, télen Dreher kőbányai sörgyárából hozott sörtörköly képezte, az alap- és erőtakarmány adagolása az istállók berendezésétől függően egyedenként történt. A teheneket télen istállóban tartották, május közepétől délelőtt néhány órára baltacim-füves legelőin legeltették, az első aratás után egészen őszig baltacím legelőre jártak. A tehenek takarmányozása és fejese naponta háromszor történt, a kifejt tejet viszont napjában egyszer 16,5 filléres áron Budapestre szállították.““ Minden egyes tehén teljesítőképességét három szempontból vizsgálják. Hetenként egyszeri próbáiéjéssel megállapították minden tehéntől kifejt tej mennyiségét és a jobb teheneknél havonta egyszer tei próbával megállapították a zsírtartalmat. Kilátásba helyezték a legjobban tejelő tehenek takarmányértékesülésének vizsgálatát. A tenyészetben az átlagfejések — borjútej nélkül — az utóbbi 5 évben a következőképpen alakultak: 47
