Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A feudalizmus kora
2000 darab bárány úszfatásához elegendő víz legyen. Javadalomként a szeigődmémyeseik mellett „egy lántz őszi földet” kapott. A szerződések be nem tartása esetén a molnámgazdánalk eigy egész esztendei bért keltett büntetésiként kifizetni. Alsó-malom. 1813-ban az alsómalom bérbeadása már pontos leltár szerint történt. A molmárgazda saját költségén tartozott a javításhoz szükséges anyagokat beszerezni és az uraságtól még fuvart sem kérhetett.48 Tizenhárom évvel később csak a kisebb javítások költsége terhelte a molnárigazdát. A nagyobb javításokhoz szükséges fát az uraság adta, azonban a javítási munkadíjat a molnárgazda fizette. A malomköveket a molnár-gazda saját költségén szerezte be. Az élésládába betöltött vám egynegyed része a molnárt illette meg. „A molnárgazda ezen malmot mostanában újonnan tökéletes karban hozni tartozik” ...... „Jó álapotban megtartani és az árendának végeztivel által adni kötelessége lészen”.iS Az alsó malmi molnárgazda egy tehénen, apró marhán és három sertésen kívül más állatot nem tarthatott, de ezeket is mindig zárva kellett tartania. Az 1826. évi szerződés szerint „két tehén és hat sertés nyári tartása néki meg engedtetik”. Ugyancsak ez a szerződés szól a baromfitartásról. „Baromfitartás tsak úgy engedtetik nekie, ha ......... Uraság kertiben vagy rétiben kár nem történik, egyébb eránt a kárt a molnár megfizetni tartozik”. 1813-ban kötelezték a molnárgazdát, hogy a malmot 1814. március 31-ig teljesen kijavítsa és a szükséges faanyagot a legközelebbi helyről szerezze be. Ennek a megállapodásnak új pontja volt, hogy a moinárg'azda elhunyta esetén a hátralevő időire már kifizetett bért visszatérítik az özvegynek vagy a férjhezmenetele esetén a malmot tovább használhatja. Az alsómalmot 1826. szeptember 29-től három évre Tatai Ignác bérelte. Esztendei bér címén 400 pozsonyi mérő rozsot, 100 pozsonyi mérő tiszta búzát és 120 pozsonyi mérő árpát adott. Amennyiben a szerződést annak lejárta előtt felbontaná, úgy egynegyedévi bért tartozik megadni vágy kifizetni. Brunszvik uraság 1809-ben Moms Ferenccel a tóra kötött halászati szerződést. Az évi 900 forint bérből a szerződés hatálybalépésekor 500 forintot kellett lefizetni. A megállapodásiban szabályozták a kifogható hal nagyságát, továbbá a tóból előkerülő „rendkívüli” dolgok tulajdonjoga a földesúré volt.50 1806-ban Plenk Antal mészárossal kötött szerződés szerint az uraság egy esztendőre bárbeadta szoba, konyha, kamra, mészárszék helységét. Az urasóg vállalta, hogy az istállót tavaszra felépíti. A szerződés második pontja szerint: „Mészárosnak kötelessége lészen jó és egészsé20
