Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A feudalizmus kora
jének jelenlétében választották a bírót, míg a jegyzőt és az esküdteket a község maga választotta.35 1774. február 25-én*) Valek János, martonvásári lakos és a martomvásári uradalom szerződést kötöttek, amely szerint a „martonvásári most újonnan föl fogott szőllőhegyben, egy darab parlagján” „két fertály, azaz tizenhat árokra való szöllőt magának kiültethessen és annak rendje és módja szerént kiműveltesse”. Valek János felső szomszédja Krolnik János árendás szőlője, alsó szomszédja pedig az uraság kaszáló parlagja volt. A szerződés pontjai szerint Valek János a hat öl széles és száz öl hosszú földet a következő év tavaszán, ha pedig nem érne rá, akkor nyáron és ősszel tartozik kiárkolni és kiültetni. A szerződés megkötésétől hét esztendőig sem hegyvámot, sem nyolcadét és adót nem tartozóik fizetni. Hét esztendő után „tartozni fog az Uraságnak a termésből járó nyoltzadot igazán és tökélletesen ki adni”. A nyolcadon kívül minden szüret alkalmával az unaságnak egy pár kappanyt tartozik adni. „Hogy annál nagyobb kedvel a’ szöllőműveléshez fogjon s aztat folytassa. Bizonyos lehet benne, hogy ha magát jó viselni, és a’ szöllöt szorgalmatosán mivelni fogja azt az Uraság nem Magátul, nem Maradókéiul (ha ezek is hasonló csendes és jó szófogadó és szorgalmatos szöllős gazdák lesznek) kezekből ki nem veszi, hanem ha más idegennek a szöllőt el akarnák adni, azon esetre az Uraság ................ az elsőséget magának főn tartja,x 1778. január 13-án Pnébék János főszolgabíró és Fekete András esküdt Mairtonvásárt is felkeresték, hogy megtudakolják vajon az urbárium szerint szolgálnaJk-e? Ugyanekkor több királyi rendeletet és parancsot is megmagyaráztak. A jegyzőkönyv szerint: „elől számlált hoszszas kérésekre legkisebb panaszunkat nem mondhatjuk”. A „levelet” Varga Márton öreg bíró, Minarovics György törvénybíró, Sigmond Mihály, Szedlák György, Simon János, Dobos Mihály esküdtek írták alá. Hasonló természetű megállapítások vannak az 1769., 1774., 1776., 1779., 1782. és 1783. évekről.31 1789. január 22-én kelt mezővárosi privilégiumában II. József — korompai Brunszvik Antal kérésére — Mantonvásárt mezővárosi rangra emelte és vásártartási jogot adományozott. A mezőváros évente négy vásárt tarthatott, még pedig március 25-én, június 13-án, szeptember 14-én és december 21-én, ami egyúttal állat- és kirakodóvásár volt. A vásárba marhákat, sertéseket hajthattak fel. A kereskedők áruikat szabadon, királyi védelem mellett felvihették, mivel a privilégium a kereskedők személyi és vagyoni sérthetetlenségét biztosította.38 Brunszvik Teréz naplójából idézzük: „Mikor Brunszvik nagyapa *) A szőlődézsma megváltási szerződés szerint az orbánhegyi szőlőket 1774- ben telepítették. 17
