Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
Munkabér 78,7% Családi pótlék 3,6% Táppénz 2,0% Egyéb jövedelem 4.9% Természetben kapott jövedelem 0,7% Saját termelésű fogyasztás 10,1% Összesen: 100,0% Országosan a megfigyelt munkás—alkalmazotti háztartások bruttó jövedelmének 78,5 %-a munkabérből, 14,9 %-a egyéb pénzbevételből és P.6 %-a saját termelésű fogyasztásból származott. A megfigyelt háztartások kiadásainak legnagyobb százalékát az élelmiszer beszerzésére fordított kiadások teszik. Ez az arány a háztartás jövedelmi csoportja szerint csökken, az I. jövedelemcsoport 52,9 %-ától az V. jövedelemcsoport 33,3 %-ig. A megfigyelt 17 munkás-alkalmazotti család átlagosan havonta egy személyre kiadásainak 44,5 %-át, vagyis 373,70 Ft-ot költött élelmiszerre. A munkás—alkalmazotti háztartásokban egy főre jutó havi kiadások I—III. jöv. csoport 1000 Ft alatti és IV.—V. jöv. csoport 1000 Ft feletti jövedelemcsoportoknál az alábbiak szerint alakult: Jöv. csoport Élelmi-1 szer ! Lákbór Ruházkodás Lakberendezés Egészségügy Művelődés Egyéb összesen Martonvásár, 1962.(Ft) I—III.354 I 36 126 31 16 16 129 708 IV—V.433 45 179 133 33 27 395 1245 Átlag 374 38 139 56 20 19 194 840 Országos, 1962. (Ft) Átlag 417 j 66 138 90 35 23 133 902 Martonvásár, 1962.(%) I—III.50,0 I 5,1 17,8 4,4 2,2 2,2 18,3 100,0 IV—V.34,8 3,6 14,4 10,7 2,7 2,1 31,7 100,0 Átlag,44,5 1 4,5 16,5 5,7 2,4 2,3 24,1 100,0 Átlag Országos,1962. (%) 46,2 |7,3 15,3 10,0 3,9 2,6 14,7 100,0 A megfigyelt háztartások kiadásainak alakulását jelentősen befolyásolja, hogy mennyire szervezett az élelmiszerellátás, továbbá a fogyasztásukban milyen arányban szerepelnek a lakosságtól vásárolt és saját termelésű élelmiszerek. Ha a szövetkezeti kereskedelem nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és minőségű áruval, akkor a magántermelők az árakat a hivatalos ár fölé emelik. Ilyen esetekben az árak magasab174
