Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
létesítsenek". Az épület tulajdonjogilag a községé lesz, azt azonban a község a mindenkori sportegyesület részére használatra átengedi. Az épület fenntartásáról és jókarbantartásáról, valamint őrzéséről a használó köteles gondoskodni.'"7 1948 június 8-i közgyűlésen ismertették id. Poledovits Imre mozitulajdonos kérelmét, melyben a színi előadások korlátozását kérte, „mert különben a községben levő mozg'ófényképszínházi előadást, illetve mozgófónyképszínházat le kell állítania.” A képviselőtestület elutasította kérelmét, mivel fontosnak tartotta, „hogy az ifjúság műkedvelő előadásokat tartson, mert az is nagymértékben hozzájárul a falu kulturális felemelkedéséhez.”**' A szeptember hónapban elkezdett artézi kút fúrása októberben befejeződött. Az Országos Közegészségügyi Intézet a községtől 15 000 Ft lefizetését kérte, továbbá az összes fuvardíjak és napszámosok fizetését. Az eddigiek alapján előreláthatólag 3200 Ft többletkiadás fog felmerülni, melyet az 1949. évi költségvetésben biztosítanak. A képviselőtestület 1948. október 7-i ülésén az előadó ismertette, hogy a hároméves terv keretében a község Kismarton-pusztán kéttantermes, tanítói lakással és kultúrházzal ellátott iskolát akar létesíteni. A hároméves terv második tervévében rendkívüli államsegéllyel együtt 53 000 Ft kerül beépítésre.*1” A bejáró dolgozók érdekét szolgálta, hogy az 1949. évi költségvetésbe a vasútállomástól a főutcába vezető gyalogjárda kiépítésére, illetve betonozására 4000 Ft-ot és a közvilágítás fejlesztésére 1800 Ft hitelt állítottak be. A Földművesszövetkezet igazgatósága, a székház emeleti részét kultúrház célokra az EPOSZ mantonvásári szervezete részére engedte át azzal a kikötéssel, hogy az emeleten levő nagyterem mindenkor más kulturális cél rendelkezésére is fog állni. A kultúrháznak semmiféle berendezése nem volt, ezért a község képviselőtestülete 1500 Ft hitelt állapított meg.*70 Több ízben felvetődött az a terv, hogy a földbirtokreform során a földművesszövatkezet részére juttatott Szent László utca 6. sz. alatti épületet a községnek kultúrház céljára adják át. A terv megvalósítását akadályozta, hogy „a pártok nem tudtak közös megegyezésre jutni”. A kultúrház megszerzése azért is fontos lett volna, mert ebben az időben egyetlen ifjúsági egyesület (rom. kát. egyházközség ifjúsági csoportja) működött. A Földművesszövetkezetnek máshol is lett volna iroda céljára alkalmas helyisége. A fenti épület fenntartása igen nagy terheit jelentett a szövetkezetnek és az épület megváltási ára 1938. évi aranypengőben számítva 37 867,— FT volt. Az elöljáróság javasolta a képviselőtestületnek, hogy a százéves évforduló alkalmával a 48-as szabadsághősök emlékét örökítsék meg.
