Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
A kiegészítő javaslat folytán az emléktáblát nem a községháza, hanem az állami elemi iskola Szabadság utca felé eső falán helyezték el/ A községi képviselőtestület első ízben 1945 augusztusi ülésén tárgyalta, hogy Kismarton pusztán állami elemi iskolát kell létesíteni. A földosztás során a Dreher nagybirtokot felosztották és a lóállomány nagymérvű pusztulása folytán a gyermekeknek 5 km-t kellett volna gyalogolni. A martonvásári állami elemi iskola igazgatója a helyszínen, továbbá Székesfehérvárott is eljárt az iskola létesítése ügyében. Az új iskolát nemcsak kismarton-pusztai, hanem „a Kismarton-pusztához mintegy 800 méterre levő Sándor-tanyán lakó tanköteles gyerekek is látogatni fogják". ,,Sándor-tanya közigazgatásilag azonban Ráckeresztúr községhez tartozik, Ráckeresztúr község elöljáróságával folytatott előzetes megbeszélés során az elöljáróság ígéretet tett arra nézve, hogy az iskola felállításához és fenntartásához az iskolába Sándor-tanyáról bejáró gyermekek számarányának megfelelő összeggel hozzájárulnak.” A képviselőtestület határozatilag kimondta, hogy „Kismarton-pusztán létesítendő egy tanerős állami elemi iskola részére 1 tantermet, 1 szobás tanítói lakást, megfelelő nagyságú ingatlant biztosít és az iskola dologi kiadásait magára vállalja.”472 1945 decemberében az elöljáróság egy tantermet és egy szobából álló tanítói lakást létesített a segédtiszti lakásban. A hiányzó ablakokat pótolták, megfelelő padokat és iskolatáblát csináltattak és így kezdődött el a tanítás.173 Fejér vármegye alispánja 9827/1945. sz. leiratával az iskola létesítésének feltételeként előírta az iskola részére legalább 600 négyszögöl telket, a tanító részére 1/4 kh kertet, 3 kh gyakorló területet. Az iskola kettő tanteremmel működhet és a tanító részére egy kétszobás, konyhás lakást kell biztosítani. A községnek az épületek jó karbantartását, tűzkár biztosítását, továbbá az iskola összes dologi szükségletének fedezetét kell viselni, továbbá új tanterem felépítéséről gondoskodni. Mivel a községi elöljáróság Kismarton-pusztán ingatlannal nem rendelkezett, megkereste a Községi Földigénylő Bizottságot, hogy az iskola részére 600 négyszögöl telket, valamint „a két tanító részére legalább 1 4—1/4 kh kertet és végül gyakorlóterület részére 3 kh szántóföldet juttasson”. A képviselőtestület javasoltat, hogy az iskola és a tanítói lakás részére a volt intézői lakást is vegyék igénybe. „A község a két tanteremből és legalább két egyszobás tanítói lakásból álló épület felépítését a jelenlegi anyagi körülmények mellett vállalni nem tudja”. Vállalta, hogy amint anyagi helyzete megengedi, a háború folyamán 60 %-os kárt szenvedett volt intézői lakást megjavíttatják, illetve átalakítják és fokozatosan berendezik. Martonvásár község vállalta, hogy az épületet és a berendezést az állam tulajdonába adja, 164
