Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)

A szocializmus építésének útján

újjáépítésére 15 000 forint hitelt szavaztak meg és 5 db falitábla beszerzésére 3000 forintot engedélyeztek. A községháza épülete és tető­zete szintén súlyos károklat szenvedett, de ezeket legnagyobbrészt már kijavították. A hiányzó ablakok és ajtók pótlására, valamint a község­háza renoválására 5000 forint hitelt engedélyeztek, továbbá egy nagy irodai írógép beszerzésére 1200 forintot. A kisdedóvó repülőbomba és aknatalálat következtében erősen meg­rongálódott. Az összes ajtók, ablakok hiányoztak, berendezése teljesen megsemmisült, úgy, hogy az óvodában csak a nyári hónapok alatt volt foglalkozás. Üjjáépítésére 15 000 forintot szavaztak meg. Az egészségház épülete szintén aknaitalálatot kapott, minek következ­tében megrongálódott. Ajtói, ablakai hiányoztak, valamint a berendezés nagy része megsemmisült. A rongálódás olyan nagymérvű volt, hogy a zöldkeresztes tanácsadást a községháza tanácstermében kellett megtar­tani. Az egészségház újjáépítésére 12 486 forintot engedélyeztek. A kör­orvosi lakás rendbehozatalára és kijavítására 2 482 forintot szavaztak tneg.*“ A község felszabadulása előtt özv. Puskás Benjáminná községi szü­lésznő elhagyta állását, így a korábban Idézett rendelet értelmében állása megüresedettnek tekintetett. A Magyar Közlönyben meghirdetett állásra özv. Puskás Benjaminné, özv. Foki Istvánná, Dombai Józsefné és Deák Jánosné pályázott. „A képviselőtestület egyhangú felkiáltással özv. Foki Istvánná martonvásári lakost választotta meg községi szülész nőnek.” A képviselőtestület a választásnál figyelembe vette, hogy „1944. december hó elejétől 1945 május hó végéig, amikor a község szülésznő nélkül maradt és különösen a téli hónapok alatt, amikor a község 4 hó­napon át a legsúlyosabb harcok színtere volt, önzetlenül látta el a szü­lésznői teendőket, sőt ezenfelül a lakásán szülőotthont rendezett be és itt állandóan 3—4 szülőanyát látott el.”466 A vármegyei közgyűlés özv. Foki Istvánná megválasztását 1946 első hónapjaiban megsemmisí­tette, mivel az állást nem a járási főjegyző hirdette meg, továbbá neve­zett működési engedéllyel nem rendelkezett. 1948 május 18-án megtartott rendkívüli közgyűlésen a vezető jegyző ismertette, hogy az alispán az ez évi költségvetésben 6000 Ft hitelt biz­tosított a Szabadság utcában a volt Schwartz-féile háztól a Széplaki házig tartó járda megépítésére, A járdaépítési szabályrendelet értelmé­ben a képviselőtestületnek kellett a járda építését elhatározni, melynek alapján az elöljáróság a kiírás iránt intézkedett és az érdekelt háztulaj­donosokat 50 %-os hozzájárulásra kötelezte. A képviselőtestület hozzájárult, hogy a volt levente lőtéren levő épületet a sportegyesületnek adják át lebontásra, melyből „a jelenlegi sportpályán egy öltözőhelyiséget és a későbbi idő folyamán zuhanyozót 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom