Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)

1. Kisláng története

kb. 3000 katasztrális holdas vadászterület egy részét egy helybeli lakosokból álló vadásztársaság bérli. Ennek a vadásztársaságnak a főjegyző is tagja lett 1931-ben. Egy képviselőtestületi határozattal azonban a vadászati haszonbért 20%-kal leszállították. A tiltakozásnak eredménye nem volt, pedig ezzel a község károsodott, mert tetemes adósságaiknak letörlesztésére minden jövedelemre szükség volt. Főbb sérelemnek tartották, kiváltképen a főjegyző ellen érveltek azzal, hogy 1929-ben Pataki Ferenc és Molnár Mihály hadirokkantaktól a kocsmajogot elvették, és azt Herczóg Károlynak és Pataki Józsefnek adták. A két hadirokkant kizárólag a kocsmából tartotta fenn magát, és 1932 telén úgy látszott, hogy községi eltartásra szorulnak. Végezetül a főjegyző nyers magatartására panaszkodtak, aki idegesen, sőt gorombán bánik velük. F. Tóth József, Kő Horváth István, Papp Mihály kislángi lakosok járásbirósági feljelentést tettek ellene, mert egy tárgyalás alkalmával, borgőzös állapotban rájuk nézve igazságtalan és sérelmes intézkedést hajtott végre. A főszolgabíró Gergő Béla ellen vizsgálatot rendelt el, de a fent jelzett vádak alól felmentette, mivel azok nagy része alaptalannak bizonyult, és személyes sértődöttségből fakadak. A legelőtársulati számadásokat valóban nem készítette el, de az előző évek számadásai sem készültek el, így elkészíteni az 1931. évit sem tudta. A kocsmajogot nem a főjegyző, hanem a Pénzügyigazgatóság vonta meg a hadirokkantaktól, mivel az adózási kötelezettségnek nem tettek eleget. A főszolgabíró a főjegyző goromba és nyers magatartását azzal enyhítette, hogy Gergő Béla csak azokkal a felekkel szemben viselkedik türelmetlenül, akik arra magatartásukkal különben is rászolgálnak.76 A döntés igazságosnak mutatkozott, de a békétlenség a faluban a későbbi években továbbra is fennállott. Svaj da József nem nyugodott bele a megyei hatóság döntésébe, és a legelőtársulat vezetősége körül tovább szőtte az intrikákat. Mindez elsősorban a főjegyző ellen irányult, és ezzel tisztában voltak a járási és a megyei hatóságok is. Két társával, Dómján Józseffel és Kövesi Gáborral a legeltetési társulatban örökös békétlenséget okoztak, és miattuk a társulatban nyugodt légkör nem volt megteremthető. Olyan egyének voltak, akiket soha semmiről meggyőzni nem lehetett. 1936 április 19-én tartott közgyűlésen szervezkedni kezdtek, és bizalmatlansági indítványt adtak be a társulat vezetősége ellen, amely indítványt 210 gazda aláírásával támogatott. Az volt a javaslatuk, hogy a társulat vezetősége mondja ki a társulat teljes feloszlatását.. A gazdaközönséget sikerült annyira felingerelniök, hogy a társulat vezetősége elhatározta, hogy a községi elöljáróságnak adja át az ügyek intézését. Svajda József azonban tovább akarta az ügyet vinni. Május 17-én a főispánhoz írott levelében kihallgatást kért, és három tagú küldöttség élén sze■3 KISLÁNG

33