Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)

1. Kisláng története

kb. 3000 katasztrális holdas vadászterület egy részét egy helybeli la­kosokból álló vadásztársaság bérli. Ennek a vadásztársaságnak a fő­jegyző is tagja lett 1931-ben. Egy képviselőtestületi határozattal azon­ban a vadászati haszonbért 20%-kal leszállították. A tiltakozásnak eredménye nem volt, pedig ezzel a község károsodott, mert tetemes adósságaiknak letörlesztésére minden jövedelemre szükség volt. Főbb sérelemnek tartották, kiváltképen a főjegyző ellen érveltek azzal, hogy 1929-ben Pataki Ferenc és Molnár Mihály hadirokkantaktól a kocsma­jogot elvették, és azt Herczóg Károlynak és Pataki Józsefnek adták. A két hadirokkant kizárólag a kocsmából tartotta fenn magát, és 1932 telén úgy látszott, hogy községi eltartásra szorulnak. Végezetül a fő­jegyző nyers magatartására panaszkodtak, aki idegesen, sőt gorombán bánik velük. F. Tóth József, Kő Horváth István, Papp Mihály kis­­lángi lakosok járásbirósági feljelentést tettek ellene, mert egy tár­gyalás alkalmával, borgőzös állapotban rájuk nézve igazságtalan és sérelmes intézkedést hajtott végre. A főszolgabíró Gergő Béla ellen vizsgálatot rendelt el, de a fent jelzett vádak alól felmentette, mivel azok nagy része alaptalannak bizonyult, és személyes sértődöttségből fakadak. A legelőtársulati számadásokat valóban nem készítette el, de az előző évek számadásai sem készültek el, így elkészíteni az 1931. évit sem tudta. A kocsmajogot nem a főjegyző, hanem a Pénzügyigaz­gatóság vonta meg a hadirokkantaktól, mivel az adózási kötelezettség­nek nem tettek eleget. A főszolgabíró a főjegyző goromba és nyers magatartását azzal enyhítette, hogy Gergő Béla csak azokkal a felek­kel szemben viselkedik türelmetlenül, akik arra magatartásukkal kü­lönben is rászolgálnak.76 A döntés igazságosnak mutatkozott, de a békétlenség a faluban a későbbi években továbbra is fennállott. Svaj da József nem nyugodott bele a megyei hatóság döntésébe, és a legelőtár­­sulat vezetősége körül tovább szőtte az intrikákat. Mindez elsősorban a főjegyző ellen irányult, és ezzel tisztában voltak a járási és a me­gyei hatóságok is. Két társával, Dómján Józseffel és Kövesi Gáborral a legeltetési társulatban örökös békétlenséget okoztak, és miattuk a társulatban nyugodt légkör nem volt megteremthető. Olyan egyének voltak, akiket soha semmiről meggyőzni nem lehetett. 1936 április 19-én tartott közgyűlésen szervezkedni kezdtek, és bizalmatlansági indítványt adtak be a társulat vezetősége ellen, amely indítványt 210 gazda aláírásával támogatott. Az volt a javaslatuk, hogy a társulat vezetősége mondja ki a társulat teljes feloszlatását.. A gazdaközönsé­get sikerült annyira felingerelniök, hogy a társulat vezetősége elhatá­rozta, hogy a községi elöljáróságnak adja át az ügyek intézését. Svajda József azonban tovább akarta az ügyet vinni. Május 17-én a főispánhoz írott levelében kihallgatást kért, és három tagú küldöttség élén sze­■3 KISLÁNG 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom