Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
1 tartott, ahol szótöbbséggel Szabó Bélát választották meg. Segédjegyzőnek pedig Gráf Lászlót nevezték ki.9» Szabó Bélát példás helytállása miatt választotta meg a Nemzeti Bizottság, ugyanis márciusban a község erőszakos kiürítése alkalmával a falu népével Polgárdiban maradt, ahonnan 5 nap múlva visszatért Kislángra. Polgárdiban pedig gondoskodott a lakosokról, közszükségleti cikkeket szerzett be számukra. A harcok alatt a községháza megsérült, ezért hosszabb ideig saját lakásán intézte a lakosság ügyeit.100 Júliusban ugyan már a községházában voltak, de ekkor a vezetőjegyző ismét Perényi volt. A hadiesemények alatt teljesen tönkrement az iroda berendezése. 1945 nyarán annak sem ablaka, sem rendes ajtaja nem volt. A munka pedig tetemesen szaporodott. Különböző kimutatások számtalanját kérték a felsőbb szervek, de a községházán ekkor még papír- és írószerbeszerzési nehézségek is voltak, írógépük egyáltalán nem volt. A megnövekedett ügyforgalom mértékére jellemző, hogy mindössze két hónap alatt — 1945 május-júniusában 476 ügyiratot iktattak. A visszatérő lakosság pedig egyre több elfoglaltságot jelentett a község vezetőinek. Július 1-én már 3500 fő felett van a község lakóinak száma. A községi képviselőtestület újjáválasztására június 6-án került sor, amelyen megjelent a községben működő öt politikai párt kiküldöttje, valamint a Szabad Szakszervezetek részéről 6 fő. A község bírája, Pók János, törvénybíró Szöllősi Flórián, pénztáros Polgár Ferenc, közgyám pedig Romsits Pál lett. Ezután 24 tagú képviselőtestületet választottak. Ugyancsak akkor alakult meg az igazolóválasztmány is, amely a községi politikai pártok és a szakszervezet vezetőiből tevődött össze. Tagjai: Gáspár Péter, a Kommunista Párt helyi elnöke, dr. Hillinger János, a szociáldemokrata, Szabó Béla, a Nemzeti Parasztpárt, Vass Pál, a Polgári Demokrata Párt, Kemény János pedig a szakszervezet elnöke volt. A gazdasági és termelési feladatok ellátására Termelési Bizottságot hoztak létre. Elnöke ifj. Árki Péter, tagjai Szöllősi Flórián a régi gazdák részéről, Szakács József, Csima László, Nagy István pedig az új gazdák képviselői voltak.101 A községet június 13-án Móder József járási főjegyző látogatta meg, aki hasznos tanácsokat adott a közigazgatás, de általában az új élet megszervezése területén. Egyre jobban jelentkeztek a közellátási nehézségek is. A helybeli malmot még május hónapban sikerült kijavítani, de igen magas vám ellenében őrölt, ugyanis a szén ekkor még drága volt. A Kommunista Párt helyi szervezetének tagsága és vezetősége egyöntetűen vállalta, hogy szerez a malom részére szenet, és előteremti a szénért cserébe adandó búzamennyiséget is. A faluban a zsírhiány is fellépett. Ezt egy olajütő malom felszerelésével kívánták enyhíteni.102 A községben május végén 64 mázsa napraforgómagot tároltak, amelyet azonban közellátás céljára el akartak szállí41
