Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
tani a faluból. Később az olajütő felszerelésével a lakosság zsírhiányán enyhítettek. Hiánycikk volt még a petróleum is. 1944-ben havonta 1200 kg petróleumot utaltak ki a lakosságnak, amelyet a villanyvilágítással nem rendelkezők használtak fel világítási célokra. Egyébként a községben a házaknak csak 32%-ában volt villanyvilágítás. Most ezt a petróleummennyiséget — mivel az áramszolgáltatás szünetelt — növelni kellett volna.103 A mezőgazdasági termelés folytonosságának biztosítására elegendő kézi- és igaerő nem állott rendelkezésre. Május 3-án a megye mezőgazdasági helyzetét az alispán katasztrofálisnak mondta, mert az igaerőhiány mellett a több hónapig elhúzódó harcok során értékes és megművelt területeket aknásították el. Ezért a tavaszi mezőgazdasági munkák során az ésszerűséget tartották szem előtt, és a fenyegető válságot részben a megművelendő területek azonnali munkáltatásával és az igaerő átcsoportosításával igyekeztek megelőzni. Csak a községi elöljáróság hozzájárulásával lehetett az igás fogatokat nem mezőgazdasági célra felhasználni. Ezért megtiltja a fuvarozást is a megyei hatóság. Amennyiben a fogattulajdonosok saját földjeiken elvégezték a mezőgazdasági munkát, úgy napszámbér ellenében más, igásállattal nem rendelkező gazdák földjét kellett megművelniük. A napszámbért ekkor terményben szabták meg. általában egy katasztrális hold föld szántási munkálataiért 40 kg kukoricát adtak a gazdák. A tavaszi munkákat úgy kellett irányítani, hogy még május első felében a földbe kerüljön a napraforgó és a kukorica. Azok a községek, amelyek nem rendelkeztek köles és napraforgó vetőmaggal, azok a Futura székesfehérvári és vidéki lerakatainál vásárolhattak. Az új gazdák természetesen egyáltalán nem, vagy csak nehezen tudták megfizetni az igabért. Ebben az esetben a helyi Nemzeti Bizottságnak kellett megállapítani a földmunkák árát, amelyet a tulajdonos csak az új termésből tudott kifizeni. A megyei hatóság bizalmatlan az újgazdákkal és más földhözjuttatokkal szemben. Arra kérte a Nemzeti Bizottságokat, hogy szigorúan ellenőrizzék a földhözjuttattokat, részt vesznek-e a mezőgazdasági munkákban.104 Május 7-én ugyancsak a mezőgazdasági munkák sürgős elvégzése érdekében, egész megyére kiterjedően megállapították az igás és kézi napszámbéreket. A férfi kézi munkaerő napi 30 P, a női napszám 20 P. Az igásnapszám díjtalan volt, ha a munkáltató az állatok etetését magára vállalta. Ezt mindenekelőtt azzal lehet magyarázni, hogy 1945 tavaszán takarmányt alig lehetett találni. Kisláng község elöljárósága április 25-én jelentette, hogy a községben a hadműveletek alatt a csapatok minden szálastakarmányt, burgonyát, kukoricát megetettek, a község lakosságának egyedüli reménysége még a határban kint maradt takarmány és le nem takarított tengeriszár volt.105 Abban az esetben, ha takarmányt nem tudott adni 42
