Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
3. Néprajzi adatok Kisláng településtörténetéhez
szentágota, Sárszentmiklós és Símontornya községekből jelentkezett. Legjelentősebb volt az Alapról származók csoportja, akik sokáig külön közösséget jelentettek az új falun belül, és a vezetőszerepet is sokáig magukhoz ragadták.2 A település és a földigénylés rendjét, az építkezés módját a földbirtokos rendelkezése szerint hatóságilag szabályozták. A legnagyobb birtokosok a Fő utcán, az Űri utcának egy részén és a Sándor utcában kaptak belterületeket, a középbirtokosok és a törpebirtokosok a Vörösmarty, Kossuth és István utcán jutottak házhelyhez, míg a Petőfi utcán főleg földnélküliek, törpebirtokosok települtek le. Minden 10 hold (magyar hold) föld után átlag 1 hold belterület jutott a földigénylőknek.3 A nagyobb gazdák többnyire 3 hold, de esetleg ennél nagyobb belterülettel is rendelkeztek. Ezek birtoklása legalább 2—3 házhelyet biztosított, egyenként 1800 négyszögöllel. Itt a belterületek a házhely mögötti kertrésszel 180 öl hosszan, téglalapalakú szalagban nyúlottak meg. Egy házhely szélessége, bármilyen nagyságú volt, 10 öl lehetett. A középbirtokosok házhelye a kertrésszel együtt 1200 négyszögöl volt, míg a törpebirtokosok 600 négyszögöl belterülethez jutottak. Idők folyamán, az öröklések következtében a leggyakrabban egytagban levő 3—5 holdas belső földeken 2, illetve 3 ház is épült fel, éppen ezért a házak kezdetben az utca mentén ritkásan helyezkedtek el. A párhuzamos utcák hosszan elnyúló kertjei érintkeztek egymással és érintkeznek ma is, amikor a belterületek váltak a tsz. megalakulása után a háztáji földekké. Az első világháború utáni földreform során alakult ki DK felé az Ödönpuszta irányában terjedő István utca jobb oldalán a Bánya (ma Táncsics) utca, továbbá a Közép (ma Ady) és az ödöni (ma József Attila) utcák. Ezek a Fő utcával párhuzamosan húzódnak. Az Újtelep végleges beépülése az 1930-as, 1940-es években történt. Itt részben nincstelenek, törpebirtokosok, de elsősorban a népesedés következtében a faluból kihúzódó lakosság kapott 400 négyszögöl házhelyet. Az 1945-ös földosztás után az Űjteleppel szemben épült fel a Béke és a Szabadság utca, ahol nagyobbrészt volt mezőgazdasági cselédek, mezőgazdasági munkások és törpebirtokosok jutottak 600 négyszögöl házhelyhez. A parcellázás éveiben gyakori volt, hogy az előző lakóhelyről jártak ide a föld megművelésére. Ideiglenesen építettek maguknak és a jószágnak valamilyen kezdetleges hajlékot, pajtát, kunyhót. A tavasztól őszig tartó munkaidő alatt ezekben tanyáztak, sokszor az állatokkal együtt. Itt aludtak, főztek, csak a kenyeret hozták hazulról, a téli időszakot pedig falujukban, vagy már itt töltötték. Az épületek több helyen a lakóház felépülése után is megmaradtak, polyvafészernek 3* 115
