Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)
község adójára igényt tartott tehát a politikai hatalom birtokosa, a török, de megkívánta a jobbágyszolgál tatásokat a magyar földesúr is. A lakosok természetesen a reájuk nagyobb veszélyt jelentő töröknek fizettek elsősorban és kevesebbet a magyar földesúrnak. A török határvidéken élő nép biztonságban soha nem volt. A török hódoltság megszilárdulásával a kétfelé adózás ugyan fennmaradt, de a helység tényleges adózást csak a töröknek teljesített. A királyi adórovó megjelent 1570-ben is, ekkor 7 adófizető portát, 3 zsellérházat és 3 felégetett portát talált.7“ A községben járt magyar adóösszeíró megjegyzi azt, hogy a törököknek kastélyuk van Hidvégen. Ez alatt természetesen a palánkvárat kell érteni. Továbbá erődítmény építkezéseket tervez a török. Ekkor építették újjá a battyáni palánkét, amely a Sárvíz egyik átkelőhelyét biztosította és 1577. tavaszán Kajár pusztán terveztek palánk építést. Erre a célra a település templomát akarták felhasználni, melyet kopj a magasságú kőkerítés vett (2—2,5 méter) körül. A palánk felépítéséhez szükséges faanyagot Hidvégen el is készítették, hogy a veszélyesebb területen az építkezés gyorsabban történhessen. A szomszédos magyar kapitányok értesültek a török készülődéséről és azt jelentették is. Ernő főherceg a kajári templomot a palotai kapitánnyal felrobbantatta.” Mindezek mutatják, hogy a török hatalmát örök időkre meg akarta vetni az országban* A magyar végvári vitézek sok áldozattal teli küzdelmének köszönhető, hogy a hódoltságot továbbterjeszteni nem engedték. Hidvég azonban végérvényesen török fennhatóság a'latt maradt és a küzdelmes századközepi harcok után további feladata a török hatalom szolgálata volt. A lakosság létszámban kevesebb, gazdasági erőben pedig gyengébb lett* 1572—73. esztendőre összeírták a hídvégi családokat. Ekkor 32 család fizetett a töröknek fejadót névszerinti Eszes Gergely, Farkas János, Molnár Demeter, Szalai Dénes, Patai Gergely, Lőcs György, Libád Benedek, Buják András, Csu: Simon, Srenári András, Csáki Pál, Kéri Zsigmond, Dobor Mihály fivére Mátyás, Szbó Nagy Tamás, Hegedűs Éliás (Illés), Varga István, fia Gergely, Gál Albert, Boros Antal, Becsi Gáspár, Mucs Imre, Megyer Demeter, Genfei Máté, Nagy Benedek, Gál Máté, Gál György, Alcsár Benedek, Kis Lőrinc, Nagy István, Varga Miklós, Géri Benedek.21 Az adózók számában a tizenöt éves háborúig (1591) nem történt változás, a század későbbi török összeírásaiban is 30 körül szerepel a hídvégi magyar nevű adózók száma, így éiz 1580. 1582 és 1584 évi defterekben. A király embere is megjelent, 1576-ban három jobbágyportát vett adó alá, négy évvel később pedig négy portát adóztat a magyar kézen lévő Palota kapitánya. 1572-ben a török Székesfehérvár várát erősíti! meg. A munkálatokra nemcsak a Fehérvár környéki népet rendelik, hanem a távolabbi Duna melléki és Balaton környéki lakosságot is. Hidvégről ekkor 2 kocsi és 6 ember végzett munkát Fehérváron.22 8
