Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)

A török birtokviszonyoknak néhány jellemző adata maradt ránk. Hidvég párkány török katonáit vitéz magatartásukért a feletteseik birtokadományozással jutalmazták. Hasszán bin Abdullah javadalmazásképpen 1700 akese erejéig Ácsa helységet birtokolta,23 míg 1586-ban Ali hin Hüsszein hídvégi lovas a bolondvári párkány ostroma alkalmából szerzett érdemeiért Bogárd helységet kapta meg.2' A párkány többi harcosát jutalmazták •birtokkal a XVI. század nyolcvanas—kilencvenes éveiben: Ibrahim bin Hasszán hídvégi vitéz az ozorai nahiéban 1700 akese erejéig birtokolta Döbröntát,25 1585. évben Csákir bin Abdullah, hídvégi iszerbülök (tizedes) ugyancsak Döbrönte helységből 2000 akese erejéig részesül.2’ Hidvég község 1586—1588. években Hasszán dombéi várparancsnok hűbérbirtoka,27 tíz évvel később pedig a Báli bin Mohamed hűhéradománya volt.28 A török katonák a birtok tulajdonjogát nem kapták meg, hanem annak csak jövöd?lmít élvezték. A meghódított területek a török kincstár tulajdonába mentek át, a katonák, mint földesurak csak szolgálati idejük alatt élvezték azok jövedelmét, A török éppen ezért nem törődött a lakossággal, azt a végletekig kiuzsorázta. A • tizenöt éves háború idején (1591—1606) a határvidékeken erőteljes harcok dúltak, a császári seregek sikeres harca következtében több vár és palánk került vissza ideiglenesen a királyi területhez. Hidvéget 1601. szeptember 10-án vették birtokukba a császári csapatok,” majd szeptemben 21-én Kelet-Dunántúl legjelentősebb erődjéből, Székesfehérvárból űzték ki a törököt. A hadjárat csak pillanatnyi sikereket hozott, mert. a következő évben újra török az úr Székesfehérváron, Kelet-Dunántúl többi várában, így Hidvégen is. 1606-ban kötött béke értelmében a török határvidék ismét a Balaton déli partjáig terjedt ki a somogyi részeken, a kelet-dunántúli részeken pedig Palotát és Tatát a királyi területnek meghagyva, azok közvetlen közelében húzódott Észak felé. Hidvég a XVII. században sem emelkedett nagyobb jelentőségre, a török megtartja a palánkot is, melynek szerepe úgylátszik kizárólag az átkelőhely biztosítása volt. 100 főnél nagyobb létszámú őrség Hidvégen soha nem tartózkodott, s Koppány, Endréd, Ozora, Simontornya elővára maradt. A XVII. század békésebb korszakában az őrség létszáma is kevesebb, 1628. és 1629-ben 13 lovas és 26 gyalogos katonája van.30 A kettős birtoklásra ismét lehetőség nyílott, a magyar földesúr adót követéi hídvégi jobbágyaitól. 1662. és 1639-ben 1—1 porta

adózik Hídvégiről a Batthiány családnak, 1647-ben pedig 2 és fél porta szolgáltatását jegyezték fel.31 A békés életmódra utal az a körülmény is, hogy a) lakosok hitéletet folytatnak, amelyet nem akadályozott meg a török sem. Református prédikátorok működéséről van adatunk a XVII. század második negyedéből. 1630-ban Havas Iváni Orbán, 1631-ben Jeges István, 1652-ben Galgóczi Jakab prédikátorok neve ismeretes.32 A török a magyar lakosok vallási ügyeibe

9