Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)
húsz évvel később a család egyik nőtagja révén az enyingi Török család birtokába került.“ A XVI. század elején ismét visszaszállt a Dombaiakra és a mohácsi; csata körüli időben (1526.) a család két férfitagja, János és Farkas voltak földesurai,12 de a század közepén már a Batthyány családé.13 A birtok jövedelmét azonban a Batthyány család nem sokáig élvezhette, mert 1543-ban, amikor a török Székesfehérvárt elfoglalta, vele együtt Kelet-Dunántúl kisebb erődjei, a Duna és a Balaton mellék falvai is .a hatalma alá kerültek. Szigetvár 1566-ban elesett és ezzel a török a hódoltságot a Balaton déli partjáig terjesztette ki. 1568-ban megkötött béke értelmében ez a határ így is, maradt. Hidvég a török határőrvidék egyik előretolt falva, majd erőssége lett. A török ugyanis paiánkvárat épített Hidvégen és oda állandó őrséget helyezett. A palánkvár csak ideiglenes erődítmény, komolyabb stratégiai feladata nem volt, Hidvég esetében a Sión való átkelőhely biztosítása hárult a palánk őrségére. Hidvégen. keresztül vezető út kötötte össze az egykori Észak-Somogy és' Fejér megye törökmegszállta területeit, ahol gyakran megfordultak a Balaton északi részén lévő magyar végvári vitézek és portyázásukkal rémületben tartották a hódoltság alatt .élő falvak népét és a megszálló török helyőrséget is. Híres magyar portyavezérek. Magyar Bálint, Gyulaffy László, Huszár Péter, Thuri György, Pisky István nemcsak védelmezték a törökkel szemben Veszprém, Vázsony, Tihany, Palota. Csobánc, Szígliget Sümeg, Pápa végvárakat, hanem rajtaütöttek a török végvárakon. Különösen szerették a vásárok meglepetésszerű felverését, mert "Ott nagy zsákmányt reméltek. A hidvégi török őrségnek feladata volt egyben a kereskedelem biztosítása is, mert ez jövedelmet jelentett a török kincstárnak. A Sió hidján átszállított termékek után a kereskedők vámot fizettek, mely tekintélyes jövedelmet jelentett, 1631-ben például 12 000 akcsé a hidvámból eredő jövedelem Hidvégen.14 A török a meghódított területeken viszonylag gyorsan megszervezte a közigazgatást. A török közigazgatása katonai jellegű volt. Hidvég a simontomyai szandzsákbégség endrédi nahiéjának hatáskörébe tartozott.1 A simontornyai szandzsákbégséget a régi Tolna vármegye egész területe, Somogy vármegye északi vidékei, valamint Veszprém és Fejér vármegyék déli részei alkották. Az endrédi nahié területe a mai járáshoz hasonló nagyságú volt. Endréden szintén palánkerődítmény állott.15 A török még Szigetvár elfoglalása előtt birtokába vette Hidvéget, mert 1563-ban negyven ház adózott a töröknek.17 Ugyanakkor a magyar földesúr sem mondott le a birtok jövedelméről, megbízói útján követelte a szolgáltatásokat. A község földesura továbbra is a Batthyány család maradt. 1564-ben királyi adórovó járta be a vidéket és adó alá írta össze a hidvégi portákat is. A királyi dicátor (adóösszeíró) 7 adófizető jobbágyportát, 4 zsellérállapotú lakost, 2 elhagyott telket talált a török megszállta faluban.1' A 7
