Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)
ÁLTALÁNOS ADATOK Szabadhidvég önálló tanácsú község, Fejér megye sárbogárdi járásában fekszik a Sió jobb partján, Somogy, Tolna megyék! és a Sió által határolt részen. Területe 7631 katasztrális hold. Lakóinak száma 2030. A községhez külterületi lakott helyek tartoznak: Pélpuszta, Rebecpuszta, Oroszimajor, Nándormajor, Fánimajor, Máriamajor, Gizellamajor, Szélesmajor és Zsidóhegy.1 Lakóházak száma 429, melyben 569 lakás van. A község területén működik a Pélpusztai Állami Gazdaság, valamint a Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet.2 Szomszédes községek: Magyarkeszi 5,5 km, Felsőnyék 4 km, Mezőkomárom 1 km, Enying 14 km, Ádánd 11 km, Nagyberény 11 km. A község határa hullámos, dombos vidék. Erdeje nincs, szántóföldjei közepes termést adnak. Vizei közül legjelentősebb a Sió csatorna. Éghajlata átmenetet képez a mezőföldi és a somogyi dombvidék éghajlata között. A község 122 méter magasan! fekszik a tengerszint felett, leghidegebb hónapja a január, legmelegebb a július. A csapadékmennyiség évi átlaga 585 mm. A hótakaró átlagosan 32 napig borítja a község területét, a tél többi, hónapjai .hómentesek. A hótakaró vastagsága sem éri el a Dunántúl más tájain lehullott hóréteg vastagságát.3 HIDVÉG A KÖZÉPKORBAN Szabadhidvég község nevét 1922-ben kapta, Városhidvég, Faluhidvég és Szabadhegy települések egyesítése után.3 A három község közül a legrégibb Városhidvég volt, amely kialakulását és fejlődését kedvező földrajzi fekvésének köszönhette. A Sión való átkelés ellenőrzése, a vámoltatás zajlott le itt már a középkorban és adott nagy súlyt ennek a helységnek még a török időkben is.6 Városhidvég és Faluhidvég elnevezést a két település a XVIII. században kapta, bár Faluhidvéget a század elején még Kis Hidvégnek írják és csak) a század közepén kapta a Falu előnevet.6 Hidvégről első adatunk 1344. évből van, amikor „villa Hydwegh” azaz Hidvég falu megnevezést említ az oklevél.' A XIV. század végén, 1392. évben a somogyi konvent előtt Hidweghi Gatal fia, Miklós a rájuk maradt hídvégi birtokrészüket eladták.8 1403-ban Zsigmond király Tapsoni Anthimus fia, János mesternek adományozta Hydwegh falut, mert annak előbbeni birtokosai, Rupoli Tamás fiai, István és János résztvettek a főurak királyellenes összeesküvésében és Zsigmond ellenében Du’rrazzói Károly fiát, Lászlót fegyveres erővel is támogatták. Ugyanakkor Tapsoni Anthimus fia János mester, Gara Miklós bandériumához csatlakozott és a főúri lázadás leverésében szerzett érdemeket. A somogyi konvent az új birtokost még 1403-ban a hidvégi birtokba beiktatta.9 Mátyás király idején, 1472. évben Hidvéget a Dombai család birtokolta,’0 de 6
