Stigler István: Székesfehérvár nyomdászatának 150 éves története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 6. (Székesfehérvár, 1957)
NYOMDÁSZ SZAKSZERVEZET A székesfehérvári nyomdászat történetétől elválaszthatatlan a Székesfehérvári Nyomdai Munkások Szakszervezetének története. XIX. század második felében a kapitalizmus rohamos fejlődésével párhuzamosan mindenütt megindult az ipari munkásság szervezkedése. A budapesti nyomdászok 1860-ban kezdtek hozzá segélyző egyesületiig létrehozásához, amely néhány évtized alatt erős szervezetté vált. Székesfehérvárt az újabb nyomdák alapításával csak a századforduló táján szaporodott meg a nyomdászok száma annyira, hogy hatásos szervezkedésre gondolni lehetett. 1902-ben a budapesti egyesület egyik jó szervezőjét, Zaka Lajost küldte Fehérvárra, hogy megpróbálkozzék helyi csoport alakításával. Ekkor alakult meg a Székesfehérvári Nyomdai Munkások Segélyző Egylete Kovács Adolf kéziszedő elnökletével.'6 Az új egyesület a fizetések rendezését, a munkaidő megállapítását és a munkanélküliek támogatását tűzte ki céljául. Zaka Lajost a székesfehérvári rendőrség, amely az egyesület alapítását nem nézte jó szemmel, felügyelet alá helyezte, különféle módon zaklatta, majd kitoloncoltatta a városból. 1903-ban az Anyaegyesület Budapesten megállapodott a vidéki nyomdatulajdonosokkal a munkások fizetésére és munkaidejére vonatkozóan. Ezeken a tárgyalásokon a fehérvári nyomdatulajdonosok nem vettek részt és a megállapodást nem ismerték el magukra nézve kötelezőnek. 1903 novemberében tiltakozásul a fehérvári nyomdászok sztrájkba léptek, amelyben 40 nyomdász 6 napon át vett részt (2 sztrájktörő volt). A szervezet az inasokat, nehogy munkába állítsák őket, Pest környéki nycmdászcsaládoknál helyezte el. A sztrájk eredményeképpen az új megállapodást érvényre emelték. Csak Eisler és Kusovits nem fogadták el a magasabb bérekre és a munkaidőre vonatkozó határozatokat, tiltakozásuk azonban csak elvi jelentőségű volt, mert egyik sem tartott alkalmazottat. A sztrájktanya az egyesület helyiségében, a Lakatos utcai Bruckmüller vendéglőben volt. 1906- ban a rendőrség Handlert, a szociáldemokrata párt székesfehérvári titkárát letartóztatta és a munkásság követelésére sem bocsátotta szabadon. A fehérvári munkások általános sztrájkkal feleltek, ebben a nyomdai munkások is teljes számban részt vettek. A sztrájk tartama alatt a napilapok sem jelentek meg. Két nap múlva Handlert szabadlábra helyezték, de a várost 24 órán belül el kellett hagynia.” 1907- ben a fehérvári munkásság a mai leánygimnázium helyén, az úgynevezett platánkertben Munkásotthont létesített. A nyomdászok 26
