Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Bödő István: A Zichy-család birtokai Fejér megyében
62 A VILÁGPOLGÁR SZÜLŐFÖLDJÉN A testvérek között további vitatott területnek számítottak a vármegye északnyugati részén fekvő Zichy-birtokok. A viták eldöntése véget 1753-ban a palotai jegyző előtt egyezményt kötöttek, amelynek értelmében II. János kapta a Veszprém vármegyéhez tartozó Súr falu mellett Repce és Csatár pusztákat, valamint a Fejér vármegyei Gyón, Mecsér és Kúti egész pusztákat és felerészben Dolosdot. IV. Istvánhoz került Csernye és Jásd települések mellett Inota-, Sikátor-, Csősz-, Mellár- és Eszenypuszták, valamint Dolosdpuszta másik fele,30 a felsorolt birtokrészek közül csak Mellár és Eszeny tartozott Fejér vármegyéhez. I. PALOTAI FŐÁG A palotai főágat Zichy (II.) János alapította, Fejér vármegyében az alábbi településeket birtokolta: Adony mezőváros, Egres, Szentmiklós, Tác, Soponya, Vajta, Kúti és Inota (megosztva testvérével), valamint a hozzájuk tartozó puszták. II. János nevéhez fűződik Kútipuszta betelepítése 1759-ben.31 Szentmiklóspusztát a 18. század első felében bérlőknek adták ki, 1745-ben Török András 7 évre 3500 forintért zálogba vette Mindszent és Szentmiklós puszták felét.32 A bérleti szerződés lejárta után 1751-ben mindkét pusztát felerészben 10 000 forintért zálogba, a másik felét évi 600 forintért árendába 12 évre Frendel György vette ki.33 Frendel 1762-ben betelepítette Szentmiklóst, azonban Zichy (II.) János 1763-ban 95 000 forint értékben visszaváltotta a birtokot,34 amelynek értéke a zálogbirtokos alatt tett beruházások miatt lett ilyen magas. Zichy (II.) János 1764-ben bekövetkezett halála után három fia révén a palotai főág további három ágazatra oszlott: a legidősebb 111. János (1738-1778) a lángi, Zsigmond (1741-1802) az adonyi, míg Miklós (1750-1826) a palotai ágazat megalapítója lett. A testvérek 1768-ban megosztoztak atyai örökségükön. III. Jánosnak jutottak a Sárvíz menti területek, valamint egy rész Gyónpusztából, amelyet később Kisgyónnak neveztek. Zichy Zsigmond kapta Adony, Szentmiklós és Vajta falvakat a hozzájuk tartozó pusztákkal. Zichy Miklós birtokai nagyrészt Komárom és Veszprém vármegyékben voltak, Fejérből mindössze a bakonyi részen került a tulajdonába földbirtok.35 1. Nagylángi ágazat A Zichy-ágak közül a legnagyobb birtokállománnyal ez az ág rendelkezett a vármegyében. II. János az 1750-es években kastélyt építtetett a Soponyához tartozó Lángpusztán, amely az ágazat központja és névadója lett.36
