Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Bödő István: A Zichy-család birtokai Fejér megyében
A ZICHY CSALÁD BIRTOKAI FEJÉR MEGYÉBEN 63 Zichy (111.) János a testvéreivel folytatott osztozkodás során a Sárvíz menti birtokokat kapta: Tác, Soponya és Egres falut Föveny, Láng, Örs, Bács és Fáncs pusztákkal együtt, valamint Gyónpuszta egy részét. Utóbbi birtok a gróf számára azért volt jelentős, mert a Sárvíz mentén kevés erdő volt, így innen szerezte be a szükséges faanyagot. Lángpusztát, bár az uradalom központja volt, ekkor még nem szervezték településsé. Az osztály-megállapodás értelmében III. Jánosnak nem jutott Komárom vármegyei birtok, ennek ellenére a szőnyi uradalom a tulajdonába került, majd utódaié volt a 19. század derekáig. Az ágazat által birtokolt terület nagysága a továbbiakban jelentősen gyarapodott. A Zichy Zsigmondnak jutott birtokok a gróf eladósodása miatt 1776-ban előbb zálogként, majd - mivel a zálogból soha nem lettek kiváltva - a 19. században végleg a lángi ágazat tulajdonába kerültek. A gróf első feleségének, Berényi Anna Máriának része volt a bodajki uradalomból, a házasságból két lány született: Anna és Jozefa. A két testvér 1789-ben felosztotta egymás között anyai örökségét: Anna kapta Bodajkot és Kajmátpusztát, Jozefa pedig Sárkányt, Sőrédet és Tárnokpusztát. Nővére halála után az egész uradalom Zichy Jozefa kezén volt. Fia, Bethlen József anyja megbízásából 1837-ben bérbe adta a birtokot sógorának, báró Miske Józsefnek. Később az egész uradalom a Miske család tulajdonába került.37 III. János 1778-ban bekövetkezett halálakor örököse, IV. János (1777-1830) mindössze 9 hónapos volt; kiskorúsága alatt édesanyja, Luzsénszky Terézia (1754-1812) igazgatta a birtokokat. Zichy (IV.) Jánosnak összesen négy fia született: V. János (1804-1863), György (1805-1879), Kamill (1806-1881) és Aladár (1816-1877). A gazdálkodást György vitte tovább, testvérei csak a részesedésüknek megfelelő jövedelmet kapták.38 A nagylángi ágazat által bírt területeken Fejér vármegyében Zichy György alatt három uradalom működött. A nagylángi uradalomhoz tartozott Tác és Soponya település, a puszták közül a birtokközpont Nagyláng mellett Kisláng, Föveny, Lobb és Jánosmajor. Az Adony központtal működő uradalom része volt Szabolcs-, Szentmihály-, Csongrád- és Cikolapuszta. A vármegye déli részén fekvő birtokok a szentmiklósi uradalomhoz tartoztak: Szentmiklós, Egres és Vajta falu, valamint Szarvas-, Mindszent-, Örs- és Fáncspuszta.39 Vajtát 1862-ben leválasztották Szentmiklósról, ekkortól külön uradalmat alkotott.40 Feltehetően a gróf nagyanyja, Luzsénszky Terézia révén került a család tulajdonába a Mór közelében fekvő Tímárpuszta. A Luzsénszky családnak Móron és környékén voltak jelentős birtokaik. A nagylángi ágazat Csókakőn szőlőbirtokkal is rendelkezett.4' 1842-ben megvásárolták a Huszár családtól Rétszilast; a pusztát nem csatolták másik uradalomhoz, hanem önálló gazdálkodásba kezdtek.42 Az ágazat birtokai néhány kisebb területet leszámítva (pl. a vajtai uradalommal határos Tolna vármegyéhez tartozó Kistápé) Fejér vármegyében
