Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Bödő István: A Zichy-család birtokai Fejér megyében
A ZICHY CSALÁD BIRTOKAI FEJÉR MEGYÉBEN 59 kobzott divényi uradalomra kapott donatio 1686-ban. Az eredetileg 53 000 forint illetéket az udvar 18 000 forintra mérsékelte, figyelembe véve a Bécs elleni török támadás során 1683-ban a Zichy-birtokokban keletkezett súlyos veszteségeket. Az összeg kifizetése során második feleségének, Amádé Magdolnának az aranyait is felhasználta, s végrendeletében a tőle származó fiára, Ádámra9 (1655-1701) hagyta a birtokot. A testamentum rendelkezik a divényi uradalommal kapcsolatban egy elsőszülöttségi hitbizomány felállításáról is, amely annak megszakadása esetén seniorátussá alakul át, vagyis a Zichy család legidősebb tagjának kezelésébe kerül.10 Erre 1741-ben került sor, amikor Zichy Ádám Károly nevű fia örökös nélkül halt meg. A továbbiakban több alkalommal is Fejér vármegyéhez kötődő családtag került a seniorátus élére. Zichy István szerette volna megszerezni a zólyomlipcsei uradalmat is, amelynek birtokosa Wesselényi Ferenc nádor özvegye, a „murányi Vénusz” néven emlegetett Széchy Mária volt. Az adásvételt 1668-ban az uralkodó is jóváhagyta, azonban az elhúzódó birtokátvétel közben lelepleződött a Wesselényi-összeesküvés. Az udvar az özvegy minden vagyonát elkobozta, valamint az eset következtében Zichy István is gyanúba keveredett. Végül sikerült tisztáznia magát, s az udvar bizalmát bizonyítja az 1679-ben elnyert grófi cím, de a zólyomlipcsei uradalomról örökre le kellett mondania." Elsőszülött fia, Pál12 (1645-1684) Károlyi Katalinnal kötött házassága alkalmából 1667-ben átadta fiának a vázsonyi és a palotai birtokokat,13 köztük a Fejér vármegyeieket is. Zichy (II.) Pál 1684-ben a Buda visszafoglalása céljával előretörő sereg csatározásai során esett el,14 vázsonyi kapitányi tisztségében legidősebb fia, a mindössze 14 éves Imre15 (1669-1746) követte. Zichy Pál fiai 1696-ban osztály-megállapodást kötöttek. Zichy Imre, akinek lakhelyéül a vázsonyi vár jutott, birtokolta a várhoz tartozó Adonyt és pusztáit, valamint a palotai uradalomhoz tartozó Soponya, Kálóz és Fölegres (Sáregres) falvakat a tartozékaikkal együtt. A palotai várban élő Zichy (III.) Istvánnak Inota, Szentmihály, Tác és Seregélyes települések mellett Sággal és Fövennyel kiegészülve a vármegye bakonyi részén található, úgynevezett „makkos puszták” kerültek. A palotai várbirtok adománylevelével ellentétben itt részletesen felsorolták a bakonyi részen fekvő Fejér és Veszprém vármegyei puszták neveit: Csatár, Repce, Súr, Dolosd, Csernye, Jásd, Locsmány, Sikátor, Mecsér, Esztemer (Isztimér), Kúti, Gyón, Alsó- és Felsőinota, Mellár, Csősz, Bala, Tenyő, Öskü, Pét, Réti. A legfiatalabb testvér, Zichy (I.) János (1673-1727) Pozsony és Árva vármegyei birtokokat kapott.16 A török kiűzése után nem volt egyszerű az élet újbóli beindítása. A Zichy család Székesfehérvár 1688. évben történt visszafoglalása után végre a Fejér vármegyei részeket is birtokba vehette. Az elnéptelenedett, elpusztásodott települések felélesztéséhez, a gazdálkodás beindításához jelentős tőkére volt szükség. A földbirtokosok helyzetét tovább nehezítette az úgynevezett
