Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
Bányai Balázs - Kovács Eleonóra: A "Zichy-expedíció"
ZICHY JENŐ A RÉGÉSZETI ÉS TÖRTÉNETI EGYLET IGAZGATÓSÁGÁBAN 33 helyet kapott, és az egylet első kiállítása végül 1878-ban, felolvasással egybekötve valósult meg a Vörösmarty Kör nagytermében.110 A tárlaton bemutatták az egylet összes régiségét, illetve egyes tagjai, így Pauer János, Szőgyény- Marich Lászlóné, Sárközy Kálmán és Zichy Jenő gróf saját műkincseik közszemlére tételével járultak hozzá a rendezvény nagy sikeréhez."1 A közben eltelt két év során Zichy azon javaslata körül folyt vita, hogy a Vörösmarty Kör és az egylet egyesüljön-e, s hogy így erősebbé tudna-e válni. Indítványát azzal nyomatékosította, hogy az egyesülés esetén 3000 darabos könyvtárát, és egy elhunyt barátja valamely fehérvári egyesületnek szánt értékes képgyűjteményét az új egyletnek ajándékozná. A kecsegtető ajánlatok ellenére az egylet az önállóság mellett döntött."2 A gyűjtési felhívásoknak is köszönhető, hogy a régiségtár szépen gyarapodott. Az adományozók között megtalálhatók a megyei arisztokrácia és földbirtokos társadalom tagjai, egyházi személyek és a fehérvári közélet jeles tagjai is. Természetesen Zichy Jenő sem maradhatott ki az adományozók közül. Ő főként a családi gyűjteménybe nem illő néprajzi tárgyakkal és régészeti leletekkel gazdagította a régiségtárat, amely az egyesületi elnök és főispán Szőgyény-Marich László jóvoltából ekkoriban a Vármegyeházán kapott helyet. Méltó helyen rendezett újabb kiállításokra - ahogy azt országos jelentőségű eseményeknél is gyakran megtette - Zichy Jenő a továbbiakban is kölcsönözte műkincseit."3 Az 1880-as évek közepétől 1892-ig a „csendes hanyatlás” jellemezte a történelmi és régészeti egyletet."4 Feltámasztásában Zichy Jenőnek jutott a vezető szerep. A választmány mellett a tiszteletbeli tagok közé is megválasztott grófot"5 elsősorban a honfoglalás ezeréves jubileumának méltó megünneplése iránti elkötelezettség hajtotta. Az egylet 1892 augusztusi választmányi gyűlésén úgy fogalmazott, hogy a közelgő évfordulóra ,,nagyon örvendetes dolog volna megállapíthatni... nemzetünk eredetét származását"."6 Ennek érdekében Fejér megyében is temetőkben folytatandó régészeti ásatások megszervezését javasolta. Az egylet meghívására 1892 szeptemberében Székesfehérvárra érkezett az Országos Régészeti és Embertani Társulat, amely a vármegyeházán tartotta ünnepi ülését."7 Tagjai és Fejér megyei kollégáik ezután a megye különböző területein kirándulásokon és régészeti ásatásokon vettek részt, ahol az őskori és római kori leletek mellett becses honfoglalás-kori lelőhelyeken (Őrhalom, Demkó-hegy) is eredményesen kutattak.118 Zichy Jenő további egyletbeli szervező munkásságáról nem tanúskodnak a források. Az egylet ezután hanyatlásnak indult, hogy majd két évtized múltán újjáalakuljon, immár Múzeumegyesületként. Az új Múzeumegyesület, és majdan a Múzeum azokon a szilárd alapokon - régiséggyűjtemény, jelentős publikációs tevékenység, stb. - született meg, amelyek megteremtésében Hattyuffy Dezső titkár és régiségtár őr, König Mór és Károly János alelnökök és mások mellett Zichy Jenő is vezető szerepet vállalt.
