Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
Bányai Balázs - Kovács Eleonóra: A "Zichy-expedíció"
34 A „ZICHY-EXPEDÍCIÓ „SZÉKES-FEHÉRVÁR... MOST MUNKÁT KORONÁZ” AZ 1879-ES FEHÉRVÁRI ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS Zichy Jenőt már az 1860-70-es években is jól ismerték arisztokrata körökben, országgyűlési képviselőként választókerületeiben, és mecénási tevékenysége révén nagy tiszteletnek örvendett Székesfehérváron. Országos hírnevet élete derekán, az 1879-es székesfehérvári kiállítás sikeres megszervezésével, az iparügy pártolásával szerzett. Az 1860-as években még főként a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztésén dolgozott. Angliában és Hollandiában azzal a céllal tanulmányozta a csatornázás és vízépítészet működését, hogy megfigyeléseit hazájában kamatoztathassa.”9 Hazaérkezvén „a duna-tiszai vagyis a Pest, Szeged, Szabadka és Kula közötti csatorna" című röpiratában az Alföldre vonatkozó csatornázási terveit fejtegette. Elképzelései kedvező fogadtatásra leltek, Szeged városa díszpolgári címmel is elismerte fáradozását, de a Duna és Tisza közötti vízi közlekedést, főként a mezőgazdasági termények szállítását a délebbre megépített Ferenc-csatornához képest is tovább könnyítő terv végül egy korabeli forrást idézve,,magántekintetek miatt megbukott”.'20 Természetesen a csatorna is lehetőséget adott volna a hazai ipar termékeinek felhasználására, de a gróf figyelme az 1870-es évek végén fordult igazán az ipar felé. A Fejérmegyei Gazdasági Egyesület 1877-es közgyűlésén vetette fel a fehérvári kiállítás ötletét. Az egylet tagjai azonnal támogatták a gróf javaslatát. Zichy célja az volt, hogy a korábbi - jóval kisebb kiállítások tapasztalatainak felhasználásával - felhívja a figyelmet a magyar ipar termékeire, és a belső fogyasztás serkentésével növelje a hazai ipari termelést.’21 1878. február 17-én már egy hetventagú, megyei és városi iparosokból és kereskedőkből álló bizottság ült össze a kiállítás ügyének tárgyalására. Megválasztották a szervezőbizottságot, amely később végrehajtó bizottság néven működött, elnöknek természetesen gróf Zichy Jenőt, fővédnöknek József főherceget nyerték meg.122 Az elnök a szervezésből és a rendezésből is kivette a részét, sőt országos körútra is indult a kiállítás népszerűsítése céljából.123 A sikerhez ugyanakkor természetesen nélkülözhetetlen volt a titkár Manhold Antal, a segédtitkár Braun Izidor, a polgármester Havranek József, és a jól szervezett bizottságok irányítóinak és résztvevőinek munkája.124 A „Székesfehérvári Országos MÜ-, Ipar-, Termény-, és Állatkiállítás” 1879. május 10-én, a polgári lövölde és a méntelep területén, helyiségeiben, ünnepélyes keretek között, a kormány, az egyházak, a főváros, a megyék és városok küldötteinek részvételével nyílt meg. Zichy Jenő így fogalmazott köszöntőjében: kiállításunkkal „meg kellett ország és világ előtt mutatnunk, hogy életképesek vagyunk, ... Ezzel nemzeti létünket föntartva és fejlesztve, képesek leszünk az európai kulturállamok közepette hivatásunkat betölteni.”125 A dualizmus
