Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
Bányai Balázs - Kovács Eleonóra: A "Zichy-expedíció"
32 A „ZICHY-EXPEDÍCIÓ Szkalnitzky Antal - Koch Henrik: A városi színház tervrajza (töredék), 1872 • Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára, Tervtár • Fotó: Gelencsér Ferenc Mindezek ellenére nem nőtt a Kör tagjainak száma, és a társaság népszerűségét az elnöki tisztet 1906-os haláláig betöltő Zichy Jenőnek sem sikerült jelentősen növelni. Odaadó munkáját mégis elismerték, amit semmi sem jelez jobban, mint az a tény, hogy Lauschmann Gyula Zichy gróf emlékének ajánlotta a Vörösmarty Kör negyven éve című, 1907-ben megjelent könyvét. ZICHY JENŐ A RÉGÉSZETI ÉS TÖRTÉNETI EGYLET IGAZGATÓSÁGÁBAN A gróf kultúra, művészetek és régiségek iránti érdeklődését ismerve nem meglepő, hogy az 1873-ban alakult - a régiségek és műemlékek megmentésére és fenntartására, a megyei és városi történelmi adatok gyűjtésére, illetve a témának a közönséggel történő megismertetésére létrejövő - Fejérvármegyei és Székesfehérvár Városi Történelmi és Régészeti Egylet alapítói, illetve az egylet választmányának tagjai között is megtaláljuk.108 Az 1876-os év a színházban történő változások mellett az egylet és Zichy számára is mozgalmas volt. Az egyesület ekkortól „kettőzött erővel” folytatta gyakorlati tevékenységét, amelyből Zichy gróf is kivette a részét. König Mór apátkanonok társaságában ő képviselte az egyletet a nemzetközi archeológiái és antropológiai kongresszuson.109 Ugyancsak az „egylet érdekében buzgó tevékenységet” kifejtő gróf javasolta, hogy „a műrégészet és a műtörténet fejlesztése, terjesztése és népszerűsítése” érdekében rendezzenek kiállítást. A tervezet elkészítésére létrehozott bizottságban természetesen maga Zichy is
