Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)

A világpolgár szülőföldjén - Rusvai Julianna: Zichy Jenő, a tudományos kutatások támogatója

Zichy Jenő és kísérői: gróf Zichy huszárja, dr. Jankó János, báró Bánhidy, gróf Zichy Jenő, Csíki Ernő, Pápay József, Posta Béla, gróf Zichy vadásza, 1898, Vasárnapi Újság

besoroztak”.6 Bár ekkor még várnia kellett a végleges döntésre, de nagyon bizakodott az ügy szerencsés kimenetelében. Ezt bizonyítják a következő sorok is: „A grófnál már az osztjákokat is szóba hoztam, nem nagyon ellenkezik, úgy gondolom, hogy módjával rá lehetne venni, hogy engemet elküldene hozzájuk”.7

Abban, hogy Zichy Pápayt választotta expedíciója nyelvész tagjának, nagy szerepe volt a fiatal kutató professzorainak, Gyulai Pálnak és Simonyi Zsigmondnak. Júliusban Pápay már biztosra vette, hogy ő lehet az expedíció nyelvész tagja. Beszámolójában is nyári időpontot említ: „Az 1897. év nyarán gróf Zichy Jenő úr ő nagyméltósága részéről azt a megtisztelő megbízást kaptam, hogy harmadik ázsiai utazása alkalmával végezzem a nyelvészeti kutatásokat. Nagy örömmel ragadtam meg az alkalmat, mert reméltem, hogy az utazási vállalat keretében az osztják nyelvre vonatkozó tervemet is megvalósíthatom”.8 A döntés körülményeiről keveset tudunk, de érdemes fölidézni Simonyi Zsigmond visszaemlékezését (Pápayhoz 1914. október 1-jén írt leveléből): „ ... örömmel emlék szék rá, mikor Zichy Jenő betoppant hozzám s kérdezte, ajánlhatom-e Pápay Józsefet utitársul. Már akkor meg voltam győződve, hogy ez az út tudományunknak nagy hasznára lesz”.9

Pápay sokáig abban a tudatban élt, hogy neki is el kell utaznia Kínába. Ez a föltevése nem volt alaptalan, hiszen a gróf hosszú ideig kitartott ezen elképzelése mellett.

Jankó 1897. július 19-én indult útnak Budapestről, Posta szeptemberben kelt útra a szükséges előtanulmányok elvégzésére, míg Pápay csak hónapok múlva - december 16-án - követhette őket Pétervárra. Szeptember 2-án