Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Kovács Eleonóra: "Én tehát mindezekkel szemben levonom a konzekvenciákat." Zinchy Jenő mint politikus
„ÉN TEHÁT MINDEZEKKEL SZEMBEN LEVONOM A KONZEKVENCIÁKAT.” 113 mellé javasolja egy újabb törvény alkotását, amelynek lényege az lenne, hogy a honvédség, valamint a közös hadsereg Magyarországra eső része felszerelésére, valamint minden állami és hatósági szükséglet kielégítésére kizárólag magyar ipartelepekről rendeljenek termékeket.9 Ezek mellett indítványozta egy második gazdasági egyetem létrehozását, valamint azt, hogy minden megye hozzon létre gazdasági egyesületet. Az ország fizetési mérlegének javításával megmenthető összeget nem csupán a nemzet anyagi, de szellemi felvirágoztatására is fordítandónak mondja, s nyomatékosan ki is fejti, hogy a hasznos és szükséges beruházások mellett minden évben a közművelődésre is meg lehetne menteni egy nagyobb összeget. E gondolatmenetében tehát összekapcsolja a gazdasági fejlesztés és a művelődés fellendítésének ügyét. A javaslatát bírálók azzal érveltek, hogy e törekvés a kormány részéről is fennáll, előírni azonban, hogy kizárólagosan csak hazai termékeket szerezzenek be a vásárló intézmények, kockázatos, ha másért nem is, de a fejlődőben lévő, még nem megfelelő színvonalon teljesítő iparágak miatt. Zichy indítványa Kemény Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter halasztási indítványára a közgazdasági bizottsághoz került megvitatásra.'0 Erre az időszakra esik a főrendiház reformja is, amely az 1885. VII. tc.-ben öltött testet. Lényege, hogy az arisztokrácia minden felnőtt férfi tagja helyett csak a vagyoni cenzusnak megfelelők, a legnagyobb adót fizetők, valamint az uralkodó által kinevezettek (50 személy) legyenek tagjai a főrendi háznak. A világi méltóságok közül csak az ország zászlósurai őrizték meg tagságukat. (A reform megnövelte Tisza Kálmán kormányának befolyását.) A törvényjavaslatról Zichy röpiratban teszi közzé véleményét 1885-ben. Beszédes mottója: Remélve tenni, talán Zichy egész tevékenységére is érthető. Zichy Andrássy Gyulának ajánlja munkáját mint olyan személyiségnek, aki a 48-as törvények kapcsán azt az elvet vallja, amit a gróf is e kérdést illetően: „politicali jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni az országgyűlés hivatásának nem érezhette”." Zichy a törvényjavaslatban szereplő cenzus leszállítását javasolta, hogy többen részesülhessenek a jogban, vagyis többen maradjanak benn a korábbi tagok közül. E törekvése nyilván azt célozta, hogy a megváltozott helyzetű arisztokraták, akik gazdasági gyengülésük következtében már nem lettek volna tagjai a parlamentnek, ne kerüljenek ki e körből. Feltehetően részvételük lett volna Zichy szerint a biztosíték a hatalmi egyensúly fenntartásához, amely azonban az idő előre haladtával egyre inkább a vagyon, a jövedelem, a modernizálódó társadalomban betöltött funkció előtérbe kerülésével módosult. A protestáns egyházak részéről csak a püspökök részvételét javasolta, a világi felügyelőkét nem; itt azzal érvel, hogy ilyen a katolikusok részéről nincs. Nem veszi azonban figyelembe a protestáns egyházak kettős felügyeletét, ahol az egyházi vezető mellett a világi is jelentőséggel bír. Azzal a javaslattal
