Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Árkádián innen és túl - Révész Emese: Csók István pusztakengyeli festményei
ÁRKÁDIÁN INNEN ÉS TÚL RÉVÉSZ EMESE: CSÓK ISTVÁN PUSZTAKENGYELI FESTMÉNYEI XIX. RÉVÉSZ EMESE Csók István pusztakengyeli festményei A Léderer-Ungár család körében, Pusztakengyelen festett művek az idős mester hosszú életművének végső kiteljesedését hozták. A kengyeli képekből áradó szelíd életöröm Csók és a magyar impresszionizmus legszebb kései termései közé tartoznak. Csók 1934 és 1944 között, egy évtizeden át töltötte a nyarakat a pusztakengyeli Léderer kastélyban.1 Mostani ismereteink szerint mintegy húsz alkotást köthetünk e kapcsolathoz, de a visszaemlékezések szerint egykor a harmincat is meghaladta a kengyeli művek száma. A Jász-Nagykun-Szolnok megyében fekvő, nagy kiterjedésű birtok és a hozzá tartozó kastély urai ekkor a Léderer testvérek voltak. A birtokot még apjuk, Léderer Károly szerezte, aki testvéröccsével, Léderer Artúrral együtt a családból elsőként fordult a művészetek felé. Léderer Artúr a századelő legmodernebb irányzatainak támogatásával tűnt ki. A Bajza utca és Aradi utca sarkán ma is álló palotáját Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte. A palota külső mozaikdísze Kernstok Károly, belső bronzreliefjei Ligeti Antal alkotásai.2 Léderer műgyűjteményében Munkácsy Mihály és Fényes Adolf művei szerepeltek, portréját a tulajdonos Kernstok Károlytól rendelte meg. E műpártolói hajlamokat a család más tagjai is örökölték, hiszen Léderer Károly hat gyermekének egyike, Anna úgy döntött férjével együtt, hogy gyermekeik portréját Csók Istvánnal festetik meg. Csók ekkortájt igyekezett arcképfestőként is elismerést (és ezzel együtt jövedelmező portrémegrendeléseket) szerezni. Litográfiái sokszorosításban 1932-ben közreadott Züzü-ciklusa pedig a gyermekportré legavatottabb hazai mesterévé tette. így, amikor Léderer Anna és férje, Ungár György úgy döntött, hogy négy- és hatesztendős fiaikról portrét készíttetnek, a műfaj egyik legjobb képviselőjéhez fordultak. Választásuk igen előnyösnek bizonyult, mert Csók 1934- ben remekbe szabott képmást festett a testvérpárról, (kát. 106.) A festés folyamatát megörökítő fotósorozat tanúsága szerint Györgyöt és Pétert valóban a kengyeli kastély parkjában, egy kényelmes kanapén ülve örökítette meg.3 Az 1934 augusztusa és szeptembere között heteken át készülő portré kivitelezése a hosszú modellülést nehezen viselő gyerekek miatt nem volt egyszerű. Csók minden módon igyekezett lekötni a kisfiúk figyelmét. Festés közben a Dzsungel könyvét mesélte nekik, a szünetekben pedig szívesen sakkozott velük. A zöldellő kastélykert háttere előtt megjelenő, kék-vörös csíkos zakót viselő gyermekek színpompás együttese egyike Csók legszebb gyermekportréinak. Az elkészült kettős képmással vélhetően a szülők is elégedettek voltak, mert hosszabb távra is megegyeztek a festővel. Megállapodásuk szerint Csók meghatározott összegű évjáradékot kap a családtól, cserébe nyaranta - teljes ellátás mellett - néhány hetet tölthet a kastélyban, ahol két-három művet fest vendéglátóinak. E nagyvonalú mecenatúra igen előnyös volt a művész számára, aki elismertsége ellenére állandó anyagi gondokkal küzdött. A két család a kengyeli nyaralásokon kívül is tartotta a kapcsolatot, Budapesten a Bajza utcai lakásuk ugyanis csupán pár háznyira állt Csók Vilma királynő fasori műtermétől.4 Minden bizonnyal a pesti műteremben készült Léderer Anna arcképe, (kát. 58.) Az 1935-ben festett arckép kissé merev beállítása a főúri képmások hagyományait követi, ám oldott festésmódja, eredeti színpárokból építkező koloritja ritka elevenséget kölcsönöz a portrénak.5 Hasonlóan fölényes festői tudást tükröz a képmás kisméretű, virtuóz vázlata. Léderer Anna 1935-ös képmása egy nagyobb, összefüggő portrésorozatba illeszthető. Az ezt megelőző évtizedben Csók portréi javarészt családtagjait, barátait örökítették meg, legszebb XIX.1. XIX.2. X!X.3. XIX.1. Virágok közt (Lederer Anna), 1936 (1936 Műcsarnok) XIX.2. Az utolsó rózsa (ősz; Léderer Anna), 1936 (mgt.) XIX.3. Alkotás közben, 1930-as évek
