Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
A gyermkekkor nosztaligája - Révész Emese: A Züzü-ciklus
324 A GYERMEKKOR NOSZTALGIÁJA / XVIII. RÉVÉSZ EMESE: A ZÜZÜ-CIKLUS XVIII.13. XVIII.14. XVIII.15. XVIII.13. Züzü a lugasban, 1917 körül [kát. 78.] XVIII.14. Züzü az ablakban, 1918 körül [kát. 82.] XVIII.15. Züzü az ablakban. Prihoda István rézkarca klasszikus ünnepélyességgel örökítette meg. Velazquez életműve a századforduló európai modernizmusának egyik legfontosabb ihletője volt. Felerősödő kultuszának első fejezete 1899- hez kötődött, mikor születésének 300. évfordulóját ünnepelték Európa-szerte. A hazai figyelem újólag 1908-ban fordult festészete felé, amikor Balló Ede másolatgyűjteménye kapcsán a sajtó ismét méltatta festészetét. A művészeti sajtó ekkor már jellemző módon, mint az új festői irányok képviselőjét, impresszionistaként jellemezte Velazquezt.31 Csókhoz közel állt spanyol elődjének festői realizmusa, de amikor őt választja mintául, nemcsak oldott, puha ecsetkezelését, színeinek belső ragyogását emeli át saját festői világába, hanem egyszersmind az európai festészet legismertebb gyermekportré-sorozatára is utal. Nemcsak festésmódjában, hanem kis modelljének beállításában is követi Velazquez Margarita infánsnőről festett portréit. (XVIII.10.) A függöny szimbolikus, reprezentatív motívuma és a klasszikus képi minta alkalmazása együttesen emeli ki modelljét hétköznapi világából. Szemben a Züzü-képek közvetlen életképi hangulatával, Réthi Vera képmását a klasszikum és a szakralitás aurája vonja be. Aranysárga ruhában pompázó alakja révén Csók ezúttal a gyermekkor varázslattal teli szentségét formálja képpé. Két világ határán A kisgyermekkor varázslatos világából kilépő, nagylánnyá cseperedő Züzü új színtereken tűnik fel Csók képein. Szerepképek ezek, amelyek tükrözik a nőiségét mind tudatosabban megélő nagylány attitűdjét. A ciklus utolsó darabjain azonban Csók maga is szívesen helyezi idézőjelbe a képi szituációt, tágabb művészettörténeti összefüggésbe illesztve azt. A Réthi Vera portréján nyilvánvaló históriai utalások a késői Züzü-képeknek is jellemző értelmezési keretei. A képi-ikonográfiai kerettémák közti átjárás iránya nem csak időben szétterülő (historizáló), hanem Csók életművén belül is belső kapcsolódásokat alkotó hálózat. A jelen családi idilljét a festő a holland aranykor díszletei közé helyezi az 1918-ban festett Züzü a tükör előtt kompozícióján.32 (XVIII.21.) Leányát saját korábbi művét imitálva állította be,„újra játszva"a holland stílusú zsánerképeket. Ajelenet közvetlen előzménye Csóknakazaz 1905-ben festett holland zsánere (kát. 64.), amelyen a modell a Züzü-portréval azonos tartásban, azonos mozdulattal fordul a néző felé. A„kép a képben" motívum egyúttal a modell kisgyermekkorára is visszautal: a szemközti falon Csók egyik legkedvesebb képe függ, amelyet haláláig műtermében tartott: a Züzü beteg. Ebben az összefüggésben lánya annak az idilli családi körnek és otthonnak a megtestesítője, amely a festő számára az első világháború éveiben a teljességet jelentette. A tízes évek végén született kertképek ihletője a Csók-család új otthona, az első kerületi Flunfalvy-villa, ahová 1917 nyarán költöztek. A környék különösen kedves volt a festő számára, hiszen a közelben volt a Toldy gimnázium, ahol gyermekként meghatározó éveket töltött. A ház rózsakertje, üvegezett verandája és az onnan nyíló, lenyűgöző panoráma számos művét ihlette. Ez az új kertélmény formálódott képpé a Züzü a lugasban (kát. 78.), kompozícióján, amely idővel a ciklus egyik legnépszerűbb, legtöbb variációban ismételt darabjává vált. Női portréinak modelljeit már a századvégen szívesen ábrázolta Csók„en plein air", természeti környezetben.33 A tízes évek második felében pedig a portrék kedvelt színterévé válik a virágzó lugas.34 Ebbe az életörömöt sugárzó édenkertbe helyezi el piros kockás kabátos kislányát, elegáns párizsi nőként itt festi meg feleségét, s később ugyanebben a familiáris Paradicsomba idézi meg varró sokácát. (kát. 51.) A szépséges gyermeklány megjelenésének színtere ezúttal a Szent Liget, az ifjúság életerejét hirdető, virágözönben fürdő„Flortus conclusus". Szemben a Züzü-képek korábbi darabjaival, a Züzü a lugasban és az ezt követő képek mellőzik a környezet részletes rajzát, a gyermek tárgyi világának bemutatását. Modelljét Csók egynemű, áradó festői szövettel veszi körül, szabadon engedve expresszív képalkotó energiáit.„Egy pillanatnyi nyugalom nincs ezen a vásznon, úgy érezzük, hogy szinte fizikailag eleven életet él a kép s örökké azoknak a perceknek az életét fogja élni, amelyek alatt a festő művét megalkotta. [...] a lugas virágai és zöld növényei megállás nélkül élnek s a gyermek aki ott ül a tündéri sátorban,
