Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
A gyermkekkor nosztaligája - Révész Emese: A Züzü-ciklus
A GYERMEKKOR NOSZTALGIÁJA / XVIII. RÉVÉSZ EM együtt virul, lüktet a környező élettel fogalmazta meg Kemény Simon költő (akinek néhány évvel később Csók illusztrálta is kötetét) figura és táj már-már panteisztikus festői egységét.35 Figura és táj szintézisének festői problémáját veti fel a Züzü az ablakban kompozíciója is, ahol az ablakban, profilban megjelenő kislány mögött tárul ki a táj panorámája, (kát. 82.) A Flunfalvyvilla ablakából kirajzolódó, behavazott vízivárosi épületek között jól kivehető az 1901-ben épült Vásárcsarnok tömbje és a Szent Ferenc-templom tornya. A felülnézetben kitáruló, behavazott városi látkép visszatérő festői téma Csóknál, legismertebb példája ennek a Tél a tavaszban, (kát. 101.) Saját művére utal vissza, amikor Züzü-portréját találóan Tavasz a télben címen is kiállítja.36 Az előtér (csendéleti vagy arcképi) közeli motívumának egybekomponálása a táj messze futó távlatával ugyancsak visszatérő képi probléma a művésznél. Erre épül a Reggeliző asztal (kát. 97.) és a Kilátás a rózsák közül (kát. 96.) kompozíciója, vagy később a Keresztapa reggelije (kát. 100.). Züzüképén az otthon melegét és a kinti tél ellentétét Csók a figura meleg vörösesbarna és a táj hideg kékesszürke árnyalatokra komponált kettősével ragadja meg. A tanulóasztal mögött ülő, barnásrőt árnyalatokból megformált gyermek alakja Rembrandt híres Titus-portréját idézi meg, sőt Csók esetében a klasszikus előképre való szándékos utalás sem valószínűtlen. A ciklus utolsó harmadának kulcsdarabja a Züzü olvas (XVIII.19.), amelyen Csók az immár tizenhárom éves kamaszlány vonásait örökíti meg. Valamennyi Züzü-portré közül festőileg ez a legoldottabb, leginkább felszabadult alkotás. így látta ezt Bálint Jenő is 1930-ban:„festői szépségekben lila fotelben ábrázolt Züzü-képe valamennyi között a legkülönb. Nincs olyan ametiszt, amely e kép lilájánál megvesztegetőbben ragyog s bensőségben tökéletesebbre gyújtaná bennünk a szín illúzióját."37 Az olvasó lány alakját örvénylő aranysárga színfutamokba burkoló, a képi látványt minden elvárástól és kötöttségtől mentesen megteremtő művész ekkor már a Képzőművészeti Főiskola tanáraként a fiatal nemzedék nagy tekintélyű mestere. A jelenet színtere ismét a műterem, a kisgyermekkori Züzü-képek visszatérő helyszíne. Ezúttal kivételesen maga az alkotó is feltűnik, akinek kalapban, palettával ülő köpcös alakja a háttér tükörképében rajzolódik ki. A Műteremsarok együttese óta ez az első eset, hogy a festő saját magát is beemeli a kompozícióba (ezt majd egy évtizeddel később a kengyeli képek egyikén is megteszi). A tükör most is a kép egyik központi szimbóluma (előtte az idő múlására utaló neorokokó órával), ámde ez alkalommal az alkotó nem az ideális szépséget megtestesítő női akttal, hanem az oly sok művét megihlető leányával társítja önmagát. A jelenet, mely látszólag a hasonló tárgyú francia impresszionista művek követője, más olvasatban így rejtett önarckép, tiszteletadás a múzsává lett gyermek előtt. Csók eddig készült festményein Züzü a polgári családi idill, a gyermek kultuszának, dicséretének megtestesítője. Utolsó Züzü-képén azonban a festő közösségi szimbólummá emeli lánya alakját. A festményt Hiszek egy Istenben címmel a Képzőművészeti Társulat 1926 februárjában nyílt tárlatán mutatta be.38 (kát. 84.) Középpontjában egy viharos táj előtt álló, magyaros ruhába öltözött, diszkréten imára kulcsolt kezű fiatal lány áll. A kép talán a Baár-Madas református középiskola hallgatójaként vallásos nevelésben részesült leány konfirmációjának emlékére készült. A művész családilag több szálon kötődött a református felekezethez. Születését, 1865. február 13-át a sáregresi református anyakönyvbe jegyezték be. Családja apai és anyai ágon is a református egyházhoz tartozott. Egyik lánytesvére, Megyerleki Kázmérné, szül. Csók Mária, a faddi református pap felesége volt. Pesti letelepedése után előbb a Kálvin téri református templomba járt, ahol ekkor Ravasz László szolgált lelkészként. Kettejüket közeli barátság kötötte össze, ennek bizonyságaként az immár püspökké kinevezett Ravasz Lászlóról Csók István festett portrét 1933-ban.39 Túl e személyes olvasaton, az imádkozó lány alakja és maga a címadás egyértelműen utal a Trianon utáni revízió egyik kultikus szövegére, Papp-Váry Elemérné„Fliszek Magyarország feltámadásában" kezdetű költeményére.40 Első, műcsarnoki bemutatása alkalmával Csók szakrális aurát teremtett a mű köré: angyalokkal díszített, csavart, barokk oszlopok közé illesztette a portrét, ily módon egyfajta irredenta ikonként mutatva be azt.41 A kortárs szemlélők, köztük Elek Artúr számára egyértelmű volt, hogy a képmás Züzü vonásait hordozza:„Köztük remek mívű ESE: A ZÜZÜ-CIKLUS .................................................325 XVI11.16. U] IDÓK SZERKESZTtHEJtZFXi FER0MCXVIII.17. XVIII.16. „Hiszek Magyarország feltámadásában", 1925 [kát. 84.] XVIII.17. A „Hiszek Magyarország feltámadásában" festmény egyik változata az Uj Idők címoldalán, 1927 I
