Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
A gyermkekkor nosztaligája - Révész Emese: A Züzü-ciklus
A GYERMEKKOR NOSZTALGIÁJA / XVII RÉVÉSZ EMESE: A ZÜZÜ-CIKIUS módon komponálja át a festő, mesterien rendezett káprázatának díszlete a műterem egyik jellegzetes installációja, a baldachinnal borított, kannelúrázott pilaszterpár közé illesztett tükör.29 Ez a kép hátterében felsejlő különös építmény, a maga titokzatos ünnepélyességével, a tükör felszínén visszacsillanó díszekkel, újabb dimenziót nyit a térben: Alice Csodaországát sejtetve odaát. A műterem hasonlóképp hangsúlyos és szimbolikus színtér a Züzü táncol (kát. 77.) esetében, ahol a magát odaadóan produkáló, fehér ruhás kislány mögött Csókákkor legfontosabb festményei tűnnek fel: a baldachinos építmény felett Zsuzsanna, mögötte édesanyja kalapos képmása, valamint a nagyméretű Nirvána (kát. 38.) részlete. Ez a művekből installált elvont közeg és a barátok, rokonok nagyon is eleven társasága a kislány ösztönösen bájos alakjában találkozik. Réthi Vera története Csók kezdettől fogva kapott megrendeléseket gyermekportrék készítésére, de az alkalmi, családi felkéréseken túl ritkán kirándult e műfajba. Züzüről festett kompozícióin kívül két alkalommal lépett túl az arckép szokásos tetszetős formáin, 1923-ban Réthi Vera arcképe (kát. 85.), majd 1934-ben az Ungár fiúk portréjának megfestésekor (kát. 106.). Az előbbi különösen sok rokon vonást mutat a tízes évek Züzü-képeivel. A kislány arcképét édesapja, a műkereskedőként nevet szerzett Réthi Zsigmond rendelte meg Csóktól.30 A családfő pályája sok tekintetben követte a hazai zsidóság asszimilációs modelljét. Az első világháborúban tüzérségi hadnagyként háborús emlékérmet szerzett, gyülekezete a Szilágyi Dezső téri református parókia tanácsosává választotta, tagja volt a Magyar Teozófiai Társaságnak, 1927-ben pedig a Nemesfémiparosok, Kereskedők és Órások Szövetségének Mű- és Régiségkereskedő szakosztálya választotta ügyvezető elnökévé. 29 évesen nősült, 1906- ban egy neves angol árverező háztulajdonosának leányát, Laura Murdoch Duncant vette nőül. Mivel saját gyermekük nem születhetett, 1920-ban árvaházból fogadtak örökbe egy kislányt. Szilvia Veronika (születési nevén: Marsovszky) még csecsemőként, 1920 novemberében került a jómódú család gondozásába. Apja, hogy megvédje a lehetséges támadásoktól, korán közölte a kislánnyal, hogy szüleitől eltérően ő maga nem zsidó származású. Veronika 19 évesen Angliába ment férjhez, így a zsidóüldözéseket és a háborút már nem Magyarországon vészelte át. Réthi Zsigmond és felesége túlélték a holokausztot, az ötvenes évek elején egzisztenciát, vagyont hátrahagyva, pár fonttal a zsebükben mégis elhagyták az országot, és gyermekük mellett, Angliában telepedtek le. Csók a gyermekportré megfestésének megtisztelő felkérését nem pusztán kiváló Züzü-sorozatával érdemelte ki, mivel a Réthi és Csók családot ekkor már személyes kötelékek is összekapcsolták. Csók vélhetően üzleti kapcsolatban is állt az ismert műkereskedővel, lányát, az ekkor már kiskamasz Züzüt pedig a kereskedő angol anyanyelvű felesége tanította angolra. A jelenet színtere a műterem, a kislány a festő mívesen faragott kínai székeinek egyike mellett áll. A márványbetétes, gyöngyház berakású, áttört faragással díszített, sötétbarnára pácolt, tikfából készült bútordarabot Csók még párizsi évei alatt szerezte keleti gyűjteménye számára. (XI.11.) A széken a kislány játéka áll, a századelőn oly kedvelt zenélő-mozgó gyermekjátékok egy példája. A szék mögött színes függöny zárja le a hátteret, mintázatában az angyali üdvözlet alakjai sejlenek fel. Az eltérő valóságszférákat elhatároló, a néző beavatását jelképező függöny motívuma ismert ikonográfiái eleme a keresztény művészetnek. Hangsúlyos jelentésben használta Csók a függönyt Műteremsarok című festményén (kát. 3.), ahol a tükörből visszatekintő önarckép előtt tárul fel a művészi szépséget jelképező női akt. A függöny mögött feltáruló térben Veronika nevelőanyja, Laura jelenik meg, amint Züzüt angolra tanítja. A háttérben felderengő kettősük amolyan személyes ajánlása a képnek, amely közvetve éppúgy utal anya és gyermeke összetett kapcsolatára, mint Csók saját korábbi Züzü-képeire. Ámde míg Csók saját lányáról festett képeit modern festői irányokkal kísérletezve, a színpompás impresszionizmus jegyében alkotta meg, a Réthi lányt Diego Velazquez modorában, XVIII.12. XVIII.10. Diego Velázquez: Margarita infánsnő, 1653 XVIII.11. Réthi Vera arcképe, 1923 [kát. 85.] XVIII.12. Csók István epreskerti műtermében Réthi Vera portréjával (SZIKM; teljes fotó: 2-3. oldalon)
