Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)

A gyermkekkor nosztaligája - Révész Emese: A Züzü-ciklus

322 A GYERMEKKOR NOSZTALGIÁJA / XVIII. RÉVÉSZ EMESE: A ZÜZÜ-CIKLUS XVI 1.7. XVIII.8. XVIII.9. XVIII.7. Züzü beteg, 1914 (mgt.) XVIII.8. Züzü a karácsonyfa alatt, 1914 [kát. 73.] XVIII.9. Züzü táncol, 1915 körül [kát. 77.] és arányrendszert, méreteik nem természetes arányok, kizárólag a gyermek szubjektív élmé­nyéből erednek. A fontos szereplők vagy tárgyak méreteinek felnagyítása jellemző vonása a kis­gyermekek rajzainak, amint erre már Nagy László is rámutatott a gyermekrajz lélektanáról 1905- ben megjelent, nagy hatású munkájában.23 A kép szereplőinek szürrealitását csak fokozzák a környezetükbe helyezett ornamentális díszítésű szőttesek, amelyek puhán áramló mustrái tér­­belileg varázslatos miliőt teremtenek. Ahogy a Tulipános láda (kát. 48.) a népi díszítőművészet képi hagyományait ültette át a „grand art" eszköztárába, úgy a Züzü a kakassal is a gyermeki gondolkodás logikáját imitálva építkezik. Csók festőileg hasonlóan pompás környezetbe illeszti kislányát a Züzü beteg címen ismert portrén. (XVIII.7.) Címe ellenére a jelenet nélkülöz minden tragikumot. A háttér színpompás fa­liszőnyegének játékos arabeszkjei, a dunyha hófehér habjai és a gyermek ruhájának cinóberpi­­ros színfoltja, éppúgy, mint a paplanra helyezett, groteszk kerekes majom, vigasztaló és biza­kodó környezetet varázsolnak a gyengélkedő kislány köré, aki kissé sápadtan, csillogó szemmel tekint fel a mosolygó„színcsokorból". Züzü később egy interjúban így rekonstruálta a kép szü­letésének körülményeit:„Tavasz volt. Anyu bedugott a nagy dunna alá, mert megfáztam. Meg­kaptam mindent, a piros pulóvert és a kerekes, mozgó majmot is. Anyunak bevásárolnia kellett mennie, ezért engem díványostul áttolt a műterembe. Apu nem is vett észre, festett tovább, várta az embert, akit el fognak küldeni a képért. Másnap nyílt a tavaszi tárlat, de még mindig hiányzott egy kép. Nagyon unatkoztam, elkezdtem köhécselni, mocorogni, forgolódni. Apu le­tette a palettát, megfordult. Neki is tetszett a piros pulóver, a fehér dunna, a kerekes majom. Új vásznat tett az állványra, és engem festett. Két óra múlva csengetett az ember, addigra készen volt a festmény. Apuka az én képemet adta a kiállításra. Másnap már a Műcsarnokban láttam magamat, sok kép között. Boldogon járkáltam, nem is volt semmi bajom.''24 Az elkészült művet kivételes hely illette meg Csók életében. A portré reprodukciója került 1945-ben megjelent em­lékiratainak borítójára. Maga a festmény pedig élete végéig a műterem kitüntetett helyén füg­gött. A kiemelt tisztelet nem csak a modellnek volt köszönhető-a kép festőileg is egyik fontos összegzése Csók művészetének. A Züzü-ciklus e darabjain Csók gyakran ábrázolta lányát kedvenc játékai között. A játék a századforduló gyermekhez kapcsolódó kutatásainak és művészi alkotásainak egyik központi témája volt. A gyermeklélektan új eredményeinek köszönhetően általánosan elfogadottá vált, hogy a játék nem haszontalan időtöltés, hanem a gyerekek tanulási folyamatának legfőbb esz­köze. Friedrich Fröbel nyomán teret hódítottak a gyermek fejlődésében tudatosan szerepet vál­laló játékszerek, a művészek pedig a kicsiny kezekhez igazított tárgyak esztétikai megformálá­sával igyekeztek fejleszteni a kisgyermek művészi ízlését. Züzü cseperedése idején a boltok játékkínálata ugrásszerűen megnőtt, és ezzel párhuzamosan nálunk is teret hódítottak a fej­lesztő célzattal megformált reformjátékok.25 Az Iparművészeti Társulat említett kiállításai révén Csók ismerhette a gödöllőiek vagy Wessely Vilmos népszerű, nemzeti szellemű, stilizált reform­játékait.26 Kislánya környezetében mégsem ezeket, hanem a polgári családokban népszerű gyár­ipari játékokat örökítette meg képein. Ilyen a zongora tetején álló zenélő bohóc, a kerekes majom vagy a karácsonyfa alatt ülő hajasbabák csoportja.27 A kisgyermekkori gondolkodás jellemző vonása képzelet és valóság határainak összemosása. Ez a festői alapgondolata a Züzü a karácsonyfa alatt képnek is. (kát. 73.) A karácsonyi ünnepkör a 20. század elején lassanként szekularizálódott, egyházi ünnep mellett a gyermek köré épített családi ünneppé vált.28 Kétszeresen is kivételes ünnepnap színpadára emeli nézőjét a festmény, hiszen a karácsony egyúttal a négyesztendős kislány születésnapja is. Csók előadásában a jele­net csupa csoda, tüneményes módon mosódik össze benne valóság, fantázia és mágia. A pom­pás gazdagsággal feldíszített karácsonyfa alatt Züzü a gyermekbútorai között a babáival játszik és vendégséget imitálva az asztal köré ülteti őket. A porcelánfejű babák elevenre formált alakja alig különbözik a kislányétól. Ez a párhuzamos kis mesevilág folytatódik a karácsonyfa ágai kö­zött felbukkanó apró angyalkán és betlehemen. A valóságos méretarányokat szemfényvesztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom