Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
A gyermkekkor nosztaligája - Révész Emese: A Züzü-ciklus
A GYERMEKKOR NOSZTALGIÁJA / XVIII. RÉVÉSZ EMESE: A ZÜZÜ-CIKLUS 321 vállalta fel. Az 1906-ban megalakult Magyar Gyermektanulmányi Társaság lélektani, pedagógiai, jogi és gyermekvédelmi tevékenysége mellett a művészetek személyiségfejlesztő hatását is elismerte.14 A Társaság - a világon elsőként - 1910-ben nyitotta meg Gyermektanulmányi Múzeumát, amelynek gyűjtőkörét a gyermek fejlődésének és nevelésének dokumentumai alkották. Amint a múzeum katalógusa jelzi, a gyűjtemény anyaga nem csupán a természettudományok, pedagógia és néprajz szakembereinek, hanem a művészek számára is közvetlen mintaképként kívánt szolgálni.15 Gyűjteményében a gyermekrajzok és a korszerű rajzoktatás eszközei mellett jelentős játékgyűjtemény is helyet kapott. A gyermekkor autonómiájának felismeréséből egyenesen következett a gyermek sajátosságaihoz igazodó környezet kialakítása. Mivel a korszak mélyen át volt hatva a művészet erkölcsnemesítő és boldogító tudatával, a művészetek közvetlen bekapcsolása a kisgyermek életébe a helyes nevelés egyik legfőbb pillérévé vált.„Ez az új nevelő hit tehát attól várja a jövő társadalom nagyobb művészi érzékenységét, életösztöneinek ízlésesebb alakulását, hogy már kicsiny korában szép dolgokkal veszi körül magát az embert" - fogalmazta meg az új célkitűzéseket Nádai Pál, a téma egyik legjobb ismerője.16 Az esztétikus környezet tehát a gyermeknevelés eszközévé vált. Számos reprezentatív tárlat jelezte a századfordulón a téma iránti növekvő érdeklődést.17 A gyermekművészet első hazai seregszemléjére 1914-ben került sor; ekkor nyílt meg az Iparművészeti Múzeumban az Országos Magyar Iparművészeti Társulat Gyermekművészeti kiállítása.18 A nagyhatású bemutató a gyermekek saját kezű alkotásain kívül magába foglalta a gyermekszoba és az iskolai tanterem bútorzatát és kiegészítő berendezéseit, épp úgy, mint az iskolai szemléltető faliképeket, festett figurális és ornamentális faldíszeket, textíliákat, valamint a gyermekjátékokat, illusztrált mese- és tankönyveket. A Züzü a kakassal (kát. 71.) életképén a kislányt immár saját méretéhez igazított tárgyak veszik körül: gyermekbútor, kicsiny zongora a tetején játék bohóccal. Mindez jól tükrözi azt az átalakulást, amely a századelőn a gyerekek környezetének átformálása területén történt. Nádai Pál megfogalmazása szerint a gyermek játszóhelye olyan saját tér,„amelybe minden játékával, könyvével, papirosával és csecsebecséjével félrehúzódhatik, amely egy kis független territórium lehet a nagyok zűrzavaros forgatagában és amelyben ő a korlátlan király és gondtalan játékai között királyok gyönyörűségeit élheti át".19 Kislánya portréját Csók egy olyan külön világ középpontjába helyezi, amely a felnőtt világtól eltérő törvényszerűségek szerint működik. Benne a doboló bohóc bábfigurája kíséri a játék zongora dallamát és Cocó kakas olyan hatalmas, mint kis gazdája. A festő hiteles krónikásként járt el, mikor kis kedvenceivel keretelte Züzü alakját. Csók Júlia egy későbbi interjúban pontosan felidézte a Damjanich utca 52. szám alatt készült kép nevezetes„szereplőinek"történetét:„Ebben a házban laktak akkoriban Nagy Endréékés Ábrányi Emilék is. Mi, gyerekek, nagy'gangéletet'éltünk, s hol itt, hol ott rendeztek a mamákzsúrokat. Egyik alkalommal Nagy Endrééknél gyűltünk össze játszani. Tombola is volt, főnyereménye pedig egy csíkos sapkájú paprikajancsi bábú. Nagy Endre lánya, Nagy Kató, máig is kedves barátnőm, titokban már kiválasztotta magának ezt a mókás figurát, de nem volt szerencséje. A bábut én nyertem meg. Kató bőgött, követelte álmát-vágyát, én pedig dacosan szorítottam magamhoz jogos jussomat. Szó mi szó, végül összeverekedtünk, két illedelmes kislány. Ezt a bábút győzelmem jelképeként, apámnak is meg kellett örökítenie."20 A zenélő bohóc tehát győzelmi trófea volt, az adott időszak kultikus jelentőséggel bíró játékszere. Fontosságát jól jelzi, hogy a festménynek ismeretes egy olyan redukált változata, amelyen - kakas nélkül - csak a bohóc és a gyermekzongora társaságában jelenik meg a kislány.21 (XVIII.5.) Hasonlóan emlékezetes momentumok kötődtek a polgári otthonba szokatlan módon bekerült, eleven kakashoz:„Cocót húsvéti lakomának vásárolta eredetileg a piacon anyám. Apámnak megtetszett a szoborszépségű állat. Ahová tették, mozdulatlanul ott maradt. Igazi modell volt! Ha elfáradt, leengedte farktollait. Ilyenkor apám odanyúlt, s megcsiklandozta ecsetjével, s Cocó túrt tovább. Mégis fazékba került, napokig sirattam"- vall róla immár felnőttként Züzü.22 Csók kompozícióján a gyermekzongora mellett ülő kislány és az asztalon álló kakas együttese felborítja a megszokott térXVIII.6. XVIII.5. Züzü zongorázik, 1912 körül (lappang) XVIII.6. Züzü a kakassal, 1912 [kát. 71.] I I
