Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)

A gyermkekkor nosztaligája - Révész Emese: A Züzü-ciklus

A GYERMEKKOR NOSZTALGIÁJA / XVIII. RÉVÉSZ EMESE: A ZÜZÜ-CIKLUS 321 vállalta fel. Az 1906-ban megalakult Magyar Gyermektanulmányi Társaság lélektani, pedagógiai, jogi és gyermekvédelmi tevékenysége mellett a művészetek személyiségfejlesztő hatását is el­ismerte.14 A Társaság - a világon elsőként - 1910-ben nyitotta meg Gyermektanulmányi Múze­umát, amelynek gyűjtőkörét a gyermek fejlődésének és nevelésének dokumentumai alkották. Amint a múzeum katalógusa jelzi, a gyűjtemény anyaga nem csupán a természettudományok, pedagógia és néprajz szakembereinek, hanem a művészek számára is közvetlen mintaképként kívánt szolgálni.15 Gyűjteményében a gyermekrajzok és a korszerű rajzoktatás eszközei mellett jelentős játékgyűjtemény is helyet kapott. A gyermekkor autonómiájának felismeréséből egyenesen következett a gyermek sajátossá­gaihoz igazodó környezet kialakítása. Mivel a korszak mélyen át volt hatva a művészet erkölcs­nemesítő és boldogító tudatával, a művészetek közvetlen bekapcsolása a kisgyermek életébe a helyes nevelés egyik legfőbb pillérévé vált.„Ez az új nevelő hit tehát attól várja a jövő társada­lom nagyobb művészi érzékenységét, életösztöneinek ízlésesebb alakulását, hogy már kicsiny korában szép dolgokkal veszi körül magát az embert" - fogalmazta meg az új célkitűzéseket Nádai Pál, a téma egyik legjobb ismerője.16 Az esztétikus környezet tehát a gyermeknevelés esz­közévé vált. Számos reprezentatív tárlat jelezte a századfordulón a téma iránti növekvő érdek­lődést.17 A gyermekművészet első hazai seregszemléjére 1914-ben került sor; ekkor nyílt meg az Iparművészeti Múzeumban az Országos Magyar Iparművészeti Társulat Gyermekművészeti kiállítása.18 A nagyhatású bemutató a gyermekek saját kezű alkotásain kívül magába foglalta a gyermekszoba és az iskolai tanterem bútorzatát és kiegészítő berendezéseit, épp úgy, mint az iskolai szemléltető faliképeket, festett figurális és ornamentális faldíszeket, textíliákat, valamint a gyermekjátékokat, illusztrált mese- és tankönyveket. A Züzü a kakassal (kát. 71.) életképén a kislányt immár saját méretéhez igazított tárgyak veszik körül: gyermekbútor, kicsiny zongora a tetején játék bohóccal. Mindez jól tükrözi azt az átalaku­lást, amely a századelőn a gyerekek környezetének átformálása területén történt. Nádai Pál meg­fogalmazása szerint a gyermek játszóhelye olyan saját tér,„amelybe minden játékával, könyvével, papirosával és csecsebecséjével félrehúzódhatik, amely egy kis független territórium lehet a na­gyok zűrzavaros forgatagában és amelyben ő a korlátlan király és gondtalan játékai között királyok gyönyörűségeit élheti át".19 Kislánya portréját Csók egy olyan külön világ középpontjába helyezi, amely a felnőtt világtól eltérő törvényszerűségek szerint működik. Benne a doboló bohóc bábfi­gurája kíséri a játék zongora dallamát és Cocó kakas olyan hatalmas, mint kis gazdája. A festő hiteles krónikásként járt el, mikor kis kedvenceivel keretelte Züzü alakját. Csók Júlia egy későbbi interjúban pontosan felidézte a Damjanich utca 52. szám alatt készült kép neve­­zetes„szereplőinek"történetét:„Ebben a házban laktak akkoriban Nagy Endréékés Ábrányi Emi­­lék is. Mi, gyerekek, nagy'gangéletet'éltünk, s hol itt, hol ott rendeztek a mamákzsúrokat. Egyik alkalommal Nagy Endrééknél gyűltünk össze játszani. Tombola is volt, főnyereménye pedig egy csíkos sapkájú paprikajancsi bábú. Nagy Endre lánya, Nagy Kató, máig is kedves barátnőm, ti­tokban már kiválasztotta magának ezt a mókás figurát, de nem volt szerencséje. A bábut én nyertem meg. Kató bőgött, követelte álmát-vágyát, én pedig dacosan szorítottam magamhoz jogos jussomat. Szó mi szó, végül összeverekedtünk, két illedelmes kislány. Ezt a bábút győzel­mem jelképeként, apámnak is meg kellett örökítenie."20 A zenélő bohóc tehát győzelmi trófea volt, az adott időszak kultikus jelentőséggel bíró játékszere. Fontosságát jól jelzi, hogy a fest­ménynek ismeretes egy olyan redukált változata, amelyen - kakas nélkül - csak a bohóc és a gyermekzongora társaságában jelenik meg a kislány.21 (XVIII.5.) Hasonlóan emlékezetes mo­mentumok kötődtek a polgári otthonba szokatlan módon bekerült, eleven kakashoz:„Cocót húsvéti lakomának vásárolta eredetileg a piacon anyám. Apámnak megtetszett a szoborszép­ségű állat. Ahová tették, mozdulatlanul ott maradt. Igazi modell volt! Ha elfáradt, leengedte farktollait. Ilyenkor apám odanyúlt, s megcsiklandozta ecsetjével, s Cocó túrt tovább. Mégis fa­zékba került, napokig sirattam"- vall róla immár felnőttként Züzü.22 Csók kompozícióján a gyer­mekzongora mellett ülő kislány és az asztalon álló kakas együttese felborítja a megszokott tér­XVIII.6. XVIII.5. Züzü zongorázik, 1912 körül (lappang) XVIII.6. Züzü a kakassal, 1912 [kát. 71.] I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom