Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
A gyermkekkor nosztaligája - Révész Emese: A Züzü-ciklus
A GYERMEKKOR NOSZTALGIÁJA RÉVÉSZ EMESE ZÜZÜ-CIKLUS 319 XVIII. RÉVÉSZ EMESE A Züzü-ciklus Emlékezéseit Csók az 1909-es évvel zárja. Ez az utolsó, Párizsban töltött esztendő hozott balsikert és örömöt is: előbb a főműnek szánt Nirvánaja kudarcát, majd december 21-én kislánya születését. Memoárjában később így idézte fel e napokat:„Az 1909. év Karácsonyán, Párizsban az utolsón, egyedül ültem műtermemben. Egy szerény fácska, melyet készen vettem a Bon Marciiéban, halvány világgal derengett magányos vacsorámra. Hol a vidám fiúk lármája? Hol a puncs, hol a töltött káposzta? Emlékük, ha kísért még néha. Még csak feleségem sincs mellettem... és én? Soha életemben, sem azelőtt, sem azóta nem voltam ilyen boldog! Három napja még csak, szorítottam szívemhez kicsi lányomat a pólyában."1 A Juliette-nek keresztelt, de Züzünek becézett kislány érkezése döntő elhatározásra bírta a negyvennégy éves férfit: Párizs elhagyására. Túl a személyes nehézségeken, alkotóművészként is fordulópontot jelentett számára mindez, leszámolást a Párizsból induló világhírnév illúziójával, ugyanakkor alkalmazkodást a familiárisabb, ám szűkebb hazai színtérhez. Mindez festészetében is új hangsúlyokat teremtett, a nagyléptékű szimbolista látomásokat intimebb táj- és zsánerképek váltották fel, a korábbi elvont, árkádikus ábrándok színtere az otthon és a család köre lett, középpontjában a gyermekkel. Csók első olyan műveit, amelynek középpontjában kislánya szerepel, 1910-ben festette, az utolsót 1925-ben.2 A két időpont között (mai ismereteink szerint) 13 olyan kompozíció készült, amelynek nem csupán modellje, hanem mondanivalójának legfőbb hordozója a gyermek.3 A ciklus kibontakozása egybeesett a gyermekkor világszerte megfigyelhető felértékelődésével, növekvő kultuszával. Csók Istvánnal párhuzamosan más alkotók is tudatosan emelték be műveik témái közé a gyermeket. Szemléletmódjában és stilárisan elsősorban a francia impresszionista festészet, valamint a Nabis-k család- és gyermekképeinek hatása érzékelhető Csók sorozatán. Claude Monet, Auguste Renoir, Mary Cassatt vagy Pierre Bonnard újszerű közvetlenséggel mutatta be a mindinkább gyermekközpontú polgári családok mindennapjait, a gyermek saját világát.4 Műveik nagyban hozzájárultak a századfordulón kibontakozó gyermekkultuszhoz. Kortársai gyakorta rámutattak a gyermekportrék terén különösképp sikeres Renoir-szerű zsánerképeinek hatására:„Egészében mesteri mű, a legjobb Renoirral vetekszik színezésének és megcsinálásának közvetlenségével és ritmikájának könnyed bájával" - írta Bálint Jenő a Züzü olvas (XVIII.19.) kapcsán 1930-ban.5 Csók számára hazai kortársai közül közvetlen inspirációként szolgálhattak Ferenczy Károly gyermekeiről festett portréi, de vele párhuzamosan készültek Rippl-Rónai bensőséges otthonképei vagy a gödöllői művésztelep gyermekkultuszát tükröző művek.6 Némiképp Csók ösztönzése is sejthető a két világháború közötti időszak olyan nagy lélegzetű gyermekciklusaiban, amelyeket Szőnyi István gyermekeiről vagy Bernáth Aurél Mariliról festett.7 XVIII.2. Új ember - új világban CsókZüzü-képeinek legnagyobb része, a sorozat legszebb és máig legismertebb darabjai 1910 és 1914 között készültek. Ezt az időszakot világszerte, és azon belül Magyarországon is a gyermekkel kapcsolatos kutatások és művészeti alkotások sosem látott reneszánsza jellemezte. Ellen Key 1900-ban megjelent nagysikerű könyve, A gyermek évszázada címében is új korszak eljövetelét jósolta.Tanulmánygyűjteménye az „új generáció szentségét" hirdeti, amelynek „születése, gondozása, nevelése válik a társadalom központi feladatává, e köré csoportosul minden XVIII.1. Züzü első sétája, 1910 körül [kát. 67.] XVIII.2. Első séta (repr. 1918 Ernst Múzeum; lappang)
