Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
A megtalált paradicsom - Szacsvay Éva: Csók István-művek etnográfiai megközelítésben
A MEGTALÁLT PARADICSOM/ XIII. SZACSVAY ÉVA: CSÓK ISTVÁN-MŰVEK ETNOGRÁFIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN XIII.11. féle irodalmi, művészi szalonokban. Arany János és társasága Petőfi szellemét idézte, hogy megtudhassa halálának valós körülményeit. Viharos sajtóviták folytak az 1880-as években a szellemidéző szekrény mutatványairól, a benne megkötözött médiumnak a szellemek segítségével történő szabadulásáról, gondolatolvasó képességéről. E spiritiszta mutatványokat a kor tudósai értelmezték, leginkább tagadva, csalónak, ámítónak titulálva a médiumot.„A spiritizmus létrejöttéhez a végső lökést a - vele egy időben külön tudománnyá szervesülő - pszichológia adta meg"és a folyamat Jung munkásságban tetőzött.33 Az angol Alfred Russel Wallace A gyakorlati spiritizmus védelme című művét Madách Aladár fordította le magyar nyelvre és adta ki 1882- ben. Az asztaltáncoltatás jelenségét az angol tudós, az Angol Királyi Geográfiai Társaság tagja magyarázta tudományos érvekkel, azaz a jelenséget a tudomány szintjére emelte. A fordító Madách Aladár, a spiritualizmus elkötelezett hívője, a London Spiritualist Alliance tagja volt. Munkásságában többféle írást találunk ajeleplezések" leleplezéseiről az okkultizmus védelmében.34 A fordítás mellett Madách három további munkája is tájékoztatást nyújtott a korabeli érdeklődők számára a spiritualizmus mellékiskoláiról.35 A kor Európáját elárasztotta a mágia iránti érdeklődés, melyek a napilapok oldalain is megjelentek: az ördöghit új formái, a démonok ténykedése, rémhírek, borzalmak, félelmek romantikus túlzásokban megfogalmazva, Párizsban, Münchenben vagy Budapesten. A tudományok forradalmai (Darwin, Wundt, Freud és Jung nyomán), új szaktudományok felemelkedése (etnográfia, archeológia, művészettörténet, zenetudomány, pszichológia stb.), a vallási és társadalmi liberalizmus és heves vitáik az alkotókat a mindennapokban érintették. Ők egyrészt az újságok „ripacs" vagy éppen elmélyült, szenvedélyes írásaiból, másrészt a társasági diskurzusokból értesülhettek a „rém-eseményekről". Tarjányi Eszter az irodalmi életet egészen behálózó spiritualizmust megpróbálta a képzőművészetben is nyomon követni. Megállapítását, hogy„a teozófia a képzőművészetekben leginkább az ábrázoló jelleg megszüntetésével és a szellemiséget kifejező elvont formákkal vagy az ábrázoló jelleg megtartása mellett az erősen szakrális jellegű szimbólumok szerepeltetésével, a fény és a színhatások fokozott kedvelésével járt gyakran együtt".36 Tarjányi a magyar képzőművészetben sajátos helyzetet lát: csak óvatosan lehet az eszmetörténet és az ábrázolás stílustörténeti eredményeit párhuzamba hozni. A teozófia általában az absztrakt és az avantgárd stílusok irányában hatott, „a magyar művészetben azonban a spiritizmus irányzatai nem kapcsolódtak az avantgárd jellegű mozgalomhoz, inkább csak a szimbolikus és szakrális formák esetében sejthető a kapcsolat".37 Nem valószínű, hogy maga az eszmerendszer tudatosan megjelent volna az egyébként racionális, puritán, hívő kálvinista Csóknál, de nyilvánvalóan hatottak rá vizuális megjelenései. Tarjányi így összegzi áttekintését: „A magyar festészetben a teozófia és a spiritizmus hatása jelentéktelen volt. Az is lehet azonban, hogy a korai magyar avantgárd gyengeségében és ateista szellemiségében kereshető a magyarázat. [...] Az absztrakt művészetek hazai történetéből - talán kijelenthető - hiányzik az okkult-vallásos érdeklődésből vagy elkötelezettségből eredő és meghatározó szál."38 Csók Istvánt a 19-20. század fordulójának mindenfajta szellemi irányzata elérhette Párizsban, Münchenben és Budapesten. Képeinek egy részénél megjelenik a keleti és az okkult tematika. [Nirvána; Thámár; Vámpírok; Júda gyűrűje, kát. 25-26.; Csendélet Buddhával, kát. 41.) Több Ízben az alkotáson fellelhető tárgyak válnak mágikus jelenségek hordozóivá, így például a tükör, amelyben „szellemek" arca jelenhet meg. Az egyik legsikerültebb festménye, a Műteremsarok (kát. 3.) is tükörben láttatja a festőt. Csak a tükör mutatja az alkotót, aki az alkotás extázisában valós önmagában tehát láthatatlan.39 Báthory Erzsébet Csók Istvánt Báthory Erzsébet története mintarajziskolás korától élete végéig foglalkoztatta.40 Révész Emese két tanulmányában is gondosan feltárta az irodalmi és művészettörténeti, ikonográfiái előzményeket, forrásokat, megerősítve az etnográfust abban az elgondolásában, hogy XI 11.10. Vámpírok, vázlat, 1907 körül [kát. 28.] Xlll.11. Vámpírok, 1909 (mgt.)
