Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
A megtalált paradicsom - Szacsvay Éva: Csók István-művek etnográfiai megközelítésben
232 ............................................. A MEGTALÁLT PARADICS XI11.4. XIII.2. Életfa Csók néprajzi gyűjteményéből (NM) XIII.3. Támlás ágy oromzata Csók néprajzi gyűjteményéből (NM) XIII.4. Csók tükörkompozíciójának rekonstrukciója (rajz: Gärtner Petra) O M SZACSVAY ÉVA: CSÓK ISTVÁN-MŰVEK ETNOGRÁFIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN fényképezett.7 Jelentőségét az adja, hogy a testtartásra vonatkozó ismereteknek legjobb, megragadható rögzítése kizárólag fényképfelvételekkel és mozgófilmmel lehetséges. Még mielőtt a Bildlore-kutatás kibontakozott volna, már jelentős képfeltáró és áttekintő munkásságot fejtett ki Wolfgang Brückner, aki az 1970-es évektől folyamatosan publikált populáris képelemzéseket, mégpedig alkotási folyamatok és esztétikai kérdések kapcsán, majd közreadta a Populäre Druckgraphik Europas forráskiadványt, amellyel hatalmas„népi" képanyag kutatására, felhasználására nyílt mód.8 A kibontakozó„képtudomány"szokatlan üzeneteket is felfed a képekben. Nem foglalkozik esztétikai problémákkal, vagy csak áttételekben. A kommunikációelmélet lehetőségeivel él, jelentéseket és jeleket, hosszú üzenetsorokat tár fel. Hans Belting 1990-ben megjelent Bild und Kult című terjedelmes műve már összegzése korábbi előadásainak, tanulmányainak.9 A néprajzkutató, etnológus Bringéus 1982-ben megjelent Volkstümliche Bilderkunde könyvében vezette be a Bildlore-fogalmát,10 és - elsősorban a Klaus Sachs-Hombach szerkesztette Bildtheorien-Antropologische und kulturelle Grundlage des Visualistic Turn nyelvészeti munkásságára támaszkodva - meghatározta e kutatási irány elveit és módszertanát." Csók István tárgyai a Néprajzi Múzeumban Csók Júlia, becenevén Züzü, 1961-ben ajándékozta a Néprajzi Múzeumnak apja hagyatékából az általa kedvelt néprajzi tárgyakat. Ezek: egy ágymennyezet darabja, egy ágyvég, két gyertyatartó, az„életfa", egy széktámla, egy mángorló és két sárközi főkötő.’2 Az első tárgycsoport darabjai egy tükör installációjaként helyezkedtek el a lakásban: a festett, csikófejes ágyfejet és az ágymennyezet-deszkát egy tükörkeret fölé helyezte el a művész, rájuk illesztve egy-egy gyertyatartót és feltehetően közéjük az életfát.'3 (XIII.2-3.) E tárgyak a sárközi népművészet sajátos darabjai. Csók István tervezte a tükörkeret átfestését a festett ágymennyezet-kiegészítésekhez illeszkedően, de ezt végül nem fejezte be teljes egészében. A konstrukció Züzü elbeszélése szerint egy oltárszerűen kialakított tükör, amely a falat díszítette. (XIII.4.) Az esztergálással, festéssel kialakított gyertyatartók és az életfa, szimbolikus jelentéseikkel emelték a konstrukció oltárjellegét. A lakásban és a műteremben tartott néprajzi tárgyak a népművészet 19. század közepét-végét, a sárközi népművészet klasszikus korszakát reprezentálják.14 Az oltár tárgyainak szimbolikus üzenete a szerelem (erotika) irányába mutat. Az életfa az esküvői rituálé egyik fontos tárgya. A paraszti hagyomány szerint a lakodalmi étkezéskor az új házasok elé helyezett faág - később esztergályozott, drótokkal kialakított fácska - a ráaggatott, fából esztergályozott és színesre festett csüngőkkel, gyümölcsökkel, virágokkal, talán a„paradicsomi kert" (szerelem kertje) felidézései.15 Az életfa a magyar népszokásokban vallási szimbólumból alakult át, életet, termékenységet jelképez, s főként lakodalmak alkalmával szerepel. Ennek az erotikus oltárnak a főalakja a tükörben látható ego. A tárgyak használatának történetéből nemigen derül ki, mikor készült ez a sárközi tárgykonstrukció, de feltételezhetően Csók István lakásában állt Züzü gyermekkorától a festő haláláig. A műteremben felhalmozott sárközi népművészeti tárgyak között a mángorló szerelmi ajándék volt, amit faluhelyen a legény faragott a leánynak. (XVI.39-40.) A vászonnal végzett munkák faragott eszközei közül ez a tárgytípus nyert először szimbolikus funkciót, vált szerelmi ajándékká, hasonlóan a mosósulyokhoz, a talpas guzsalyhoz, az orsókarikához. A sárközi textilkultúra„felvirágzása",16a szövés-fonás és a szőttesek felhalmozása erre a korszakra esik. A kelengyés láda17 éppúgy szereplője volt a lakodalomnak, mint az életfa; szimbolikus jelentése a leány vagyonosságát, dolgosságát, szépérzékét és érzelmeit volt hivatott bemutatni. Csók-képek értelmezései: oltárok A Tulipános láda (kát. 48.) festmény értelmezését az előbbi tárgyak díszítményeinek mélyebb ismerete segítheti: a konstrukcióban egy oltárszerkezetet látunk. Wolfgang Brückner az 1984- es lundi SIEF Bildlore-konferencián tartott előadásában18 az olaszkorsós népi kompozíciók előzményét a templomi oltárok szerkezetében, pontosabban az oltárok két oldalára elhelyezett
