Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Gyönyörök kertje - Gippert László: A restaurátor Csók István "esemény-emlékműve" előtt. A Nirvána kiállíthatóvá tétele
GYÖNYÖRÖK KERTJE / XII. GIPPERT LÁSZLÓ:RESTAURÁTOR CSÓK ISTVÁN „ESEMÉNY-EMLÉKMŰVE" ELŐTT ......................................... 213 XII. GIPPERT LÁSZLÓ A restaurátor Csók István „esemény-emlékműve" előtt A Nirvána kiállíthatóvá tétele A Nirvána kiállíthatóvá tétele A restaurátori feladat az állapotfelmérés műveletével kezdődik. A Nirvána (kát. 38.) című kép esetében is így indult a munka, melynek során a következőket láttuk. A húzószél negyede elhorzsolódott, leszakadt. A képfelület alsó harmada hullámossá, deformálódottá vált; mindez viszonylag nagy felületen, egy-egy négyzetméteren. A poros, piszkos felületű képen egyenetlenül eloszló, besárgult lakkréteg látszott. Voltak kisebb hiányok, szakadások, de olyan sérülések, horzsolások is, amelyeket összességükben nem az idő múlása, ám nem is valami tragikus esemény okozott. Megfigyelhetőek voltak pasztózusan felhordott, képidegen színű retusok, befestett, kitteletlen (a kittelés elhagyásából fakadó) hiányok is. Egyre világosabb lett ezek láttán, hogy ez a beavatkozás nem valamiféle kapkodó, ügyetlen kolléga számlájára írandó. Hiszen lehetetlen, hogy egy restaurátor a színeket így, sok helyen ennyire értelmetlenül kente volna a képre, továbbá a festékréteget sem alakította volna késsel, csiszolópapírral úgy, hogy néhány helyen akár a csupasz vászon is látszódjék, s hogy ezt végül kittelés nélkül egyszerűen befesse. Mindez nem vallana szakemberre. Nem kellett nagy képzelőerő, hogy belássuk, maga a mester, vagyis Csók István tette ilyenné a képet. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a festményen vannak képzett restaurátor kezétől származó javítások is: foltozás, kittelés és retus.) Valószínűleg az történt, hogy az 1955-ös kiállítás után visszakapva a festményt, a már 90-es éveiben lévő mester megpróbálta saját akkori elképzeléseinek, igényeinek megfelelően átalakítani azt. Látható, hogy a középponti buddhista istenség (Amitábha Buddha) alatti részen Csók valamiféle puhább, lazúrosabb átmenetre törekedett, ezért lecsiszolta, lekaparta a festéket, majd a sérült részeket - mintegy új alapot használva - újrafestette. A központi figura felé hajló alak hátán lévő kék festékréteg pasztozitásában, színében teljesen idegen a kép eredeti részeitől. Hasonló a helyzet azokkal a nőalakokkal, melyeket a festő új csúcsfényekkel kívánt kiemelni, vagy a teljesen újrafestett lótuszvirágban ülő fiatal párral is. Mindezek alapján nyilvánvalóvá vált, ezen„újraalkotási"igyekezetével Csók saját képéből annak mintegy emlékművét alakította ki. Ezt az esemény-emlékművet kellett tehát kiállíthatóvá tenni. A régi, eredetileg összehajtható (de mára már szögezett, deszkázott) vakkeret helyett új tolóékes keretet készítettünk. A deformálódott, hullámos hordozóvásznat és húzószélt többszöri gőzöléssel javítottuk, a több helyen fellazult festékréteget Klucellel rögzítettük. A képet egy további húzószéllel láttuk el, megerősítve a szakadt, sok helyen hiányos régit. A festmény vakkeretre feszítése után a kép felületén lévő szennyeződést szappanos lakkbenzines kezeléssel, a különböző vastagságú és kiterjedésű, megsárgult lakkot acetonnal távolítottuk el. A felület folyamatossági hiányainak pótlását kitteléssel végeztük el. Eközben erősen tűnődtünk azon, hogy a mester által enyhén szólva „zűrzavarossá" tett felületrészeket W&N Aquapastóval töltsük-e ki és tegyük ezzel simává, de végül úgy döntöttünk, hogy ez így, ilyen markánsan lesz egész. A horzsolásokat és a kitteléseket akvarellel aláfestettük, majd a képet lelakkoztuk. Az esztétikai helyreállítás olajfestékkel, beilleszkedő retussal történt. Említésre méltó tény, hogy Csók Istvántól nem állt távol a restaurátori tevékenység. Bizonyságul szolgálnak erre Az Úr asztala (kát. 6.) című képen lévő nagyon korai javítások, amelyeket retusálásra alkalmatlan, lapos ecsettel végzett. A másik hasonló eset a Nirvánához készült vázlat XII.3. XI 1.4. XII.1. A szemközti oldalon: Csók István a Nirvána festése közben, 1950-es évek (SZIKM) XII.2. A Nirvána egy részlete a restaurálás előtti állapotkor XII.3. Ugyanazon részlet a tisztítás után XII.4. Ugyanazon részlet a tisztítás és kittelés után
