Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)

Gyönyörök kertje - Gellér Katalin: Hatások kereszttüzében. Orientalizmus és japonizmus Csók festészetében

192

GYÖNYÖRÖK KERTJE

IX. GELLÉR KATALIN: HATÁSOK KERESZTTÜZÉBEN

'Csók 1990.

2 2000-ben egy, az 1900-as évnek szentelt monstre kiállítás épp erre, a különböző stílusokban, festésmódokban, művészegyéniségekben tobzódó századvégi sokféleségre hívta fel a figyelmet. Ld. Rosenblum, Robert - Stevens, Maryanne - Dumas, Ann: 1900: Art at the Crossroads. Katalógus. Abrahams, Harry N., Inc., Publishers, London, New York, 2000.

3 A divatot tükrözi Edouard Manet egyik festménye is, a Nő legyezőkkel [Nina de Callias portréja, 1873-74), amelyen japán legyezők borítják a háttér falát.

4„Japáni szalon" volt a Cazalis családnál, Sarah Bernhardnál pedig „japán gyöngyfüggöny" és a műteremben japán álarcok, legyezők. Comtesse de Béthune d'Auvergne mályvaszínű szalonjáról írta: „igen sok gyönyörű dolog, porcelánok, japonok". Louise Abbéma festőnőnél „sok japon dolog", többek közt „egy óriási japáni parapluie". Az amerikai születésű grófnénál, Comtesse de Tropbriand-nál már szemet sértőnek tartja a sok színes japán szövetet. Graham angol festőnél szép japán akvarelleket lát Justh, Caldwell amerikai festő műteremavatójának leírásában pedig olvasható, hogy meggyulladtak a japán lampionok. Magyarországon csak Beniczky Bajza Lenke írónőnél jegyez fel egy „japáni régi szekrényt". Ld. Justh Zsigmond: Naplója és levelei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1977. 35., 37., 79., 194., 214., 235., 269., 325.

5 Abban a pillanatban, hogy a „Távol-kelet egyre több tért vesztett a XVIII. század betörésével szemben" Swanné japános pongyolák helyett „Watteau-szerű selymekből" készült „habos és világos köntösökben" jelent meg, a kínai sárkányos párnákat rokokó csokros díszűekre cserélte, s a krizantémoknak támaszul szolgáló „aranyos rácsozatot" száműzte szalonjából. Ld. Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában II. Bimbózó lányok árnyékában. Gyergyai Albert (ford.) Európa, Budapest, 1967.198; Proust japonizmusáról ld. Luc Fraisse: Proust et le Japonisme. Presses Universitaires de Strasbourg, Strasbourg, 1997.

6 Kovács Ágnes: Gróf Margitay Tihamér, aki a magyarok szalonjait festette. Magyarok Münchenben, 8. Artmagazin, 6. évf. 2009.1. sz. 82-89.

7 A „japonisme" elnevezés a japán művészet és kultúra divatját és a nyugati művészetre gyakorolt általános hatását jelenti. Ebben az értelemben először 1872-ben, a (La) Renaissance Littéraire et Artistique, Philippe Burty által írt cikksorozatában jelent meg. Ld. Tóth Ervin: A japán fametszet. (Ars mundi 5) Officina, Budapest, 1942; Hillier, J[ack]: The Japanese Print. A New Approach. G. Bell and Sons, LTD, London, 1960; Japonism. Japanese Influence on

French Art 7854-7970.TheCleveland Museum of Art, The Rutgers University Art Gallery and The Walters Arts Gallery, 1975; Perucchi-Petri, Ursula: Die Nabis und Japan. Das Frühwerk von Bonnard, Vuillard und Denis. Prestel Verlag, München, 1976; Berger, Klaus: Japonismus in der westlichen Malerei 1860-1920. Prestel Verlag, München, 1980; Wichmann, Siegfried: Japonismus. Ostasien-Europa. Begegnungen in der Kunst des 19. und 20. Jahrhunderts. Schuler Verlagsgesellschaft Herrsching, München-Milano, 1980. A szövegben az angol kiadásra hivatkozom: Thames and Hudson, London, 1981 ; Le japonisme. Galeries nationales du Grand Palais, 17 mai - 15 août 1988;Tokyo, 23 séptembre - 11 décembre 1988; Ferenczy László: Hó, hold, cseresznyevirág. A japán fametszetek világa. Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1989; Verborgene Impressionen. Hidden Impressions. Österreichisches Museum für angewandte Kunst, Wien, 4.4 - 4. 6.1990; Rupert Faulkner in consultation with B. W. Robinson: Masterpieces of Japanese Prints. The European Collections. Ukiyo-e from the Victoria and Albert Museum. Victoria and Albert Museum, London, 1991; Katagami. Les pochoirs japonais et le japonisme. Maison de la culture du Japon à Paris, 19 octobre 2006 - 20 janvier 2007; Távoli fények, közelítő színek. A régi japán művészet és a modern látásmód. Katalógus. Papp Katalin- Tóth Ferenc Tibor (szerk.) Szombathely, 2007. márc. 23.-máj. 20., Debrecen, 2007. jún. - aug; Szeged, 2007- 2008., Kaposvár, 2008. márc.-ápr.

8 „[...] a japán művészet kedvelése forradalmasítja a nyugati népek optikáját, [...] újfajta színkeveréssel, [...] új költői képzelettel ajándékozta meg [...]" - Edmond de Goncourt: Napló. 1884. ápr. 19. In: Edmond és Jules de Goncourt: A XVIII. század művészete és egyéb művészettörténeti tanulmányok. Corvina, Budapest, 1975.237; A francia művészetben jelentkező hatásáról ld. Pierre Francastel: L'impressionnisme. Denoël/Gonthier, Paris, 1974.

9 Van Gogh 1888-ban Arles-ban írt levelét (510. levél) idézi: Metzger, Rainer-Walther, Ingo F.: Vincent van Gogh, 1853-1890. Taschen/Kulturtrade, Köln, 1998.92; Van Gogh válogatott levelei. Dávid Katalin (vál., ford., az előszót és a jegyzeteket írta) Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1964; Van Gogh válogatott levelei. Háttér Kiadó, Budapest, 1997.

10 Bár a fenti adatot Rippl-Rónai lejáratása céljából írta Lázár, más források is tanúsítják, hogy olcsón be lehetett szerezni őket. Ld. Lázár Béla: Szinyei Merse Pál (1845-1945). Emlékek és emlékezések. (Gépírásos másolat) MTAMKI Adattár, Itsz.: MKCs-C-l-44/488-28.

11 Csók István gyűjteményéről ld. Fajcsák Györgyi: Kínai műgyűjtés Magyarországon a 19. század elejétől 1945-ig. Bibliotheca Hungarica Artis Asiaticae, Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest, 2009. 136-137., valamint Fajcsák Györgyi tanulmányát jelen kötetben.

12 Gauguin főként az azték szobrokért lelkesedett.

13 Csók 1990. 61; Francia kollégái közül Benjamin Jean Pierre Henri Rivière-t japános sorozat készítésére ihlette a torony építése. Hokuszái Fudzsiról készített látképeit követve adott ki sorozatot a torony építéséről 1889-ben.

14 Nagy Sándor is Mednyánszky közvetítésével ismerte meg a keleti filozófiákat és a teozófiát. Ld. Gy. N. [Gyöngyösi Nándor]: Magyar Mesterek. Nagy Sándor. Képzőművészet, 6. évf. 1932. máj., 50. sz. 101.

15 Csók 1990.102.

16 A gyűjteményt elsősorban a Párizst járt lengyel művészek értékelték. A divatot jelzi, hogy Leon Wyczólkowski festőt Kazimierz Sichulski egyik karikatúráján japán kosztümben ábrázolta 1906-ban. Jan Cavanaugh: Out Looking in Early Modern Polish Art, 1890-1918. University of California, Press Berkely, Los Angeles, London, 2000.41., 51.

17 Gr. Vay Péter-féle japán gyűjtemény. Katalógus Gróf Vay Péter bevezetőjével és ismertetésével. Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1908; Japán művészeti kiállítás. Felvinci Takács Zoltán (szerk.) Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1910. máj; Cseh Éva - Gáspár Annamária - Umemura Yuko: Ukijo-e. Az elillanó világ képei. Válogatás gróf Vay Péter japán fametszet gyűjtéséből. Fajcsák Györgyi - Umemura Yuko (szerk.) Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest, 2010. 18Murádin Jenő: Vadak a végeken. A MIÉNK kolozsvári kiállítása 1909- ben. Korunk, (3. folyam) 17. évf. 2006. ápr., 4. sz. 97.

,9Rózsa Miklós: Japanizmus és impresszionizmus. In: Kalauza Művészház nemzetközi impresszionista kiállításához. Rózsa Miklós (szerk.) Mű vészház, Budapest, 1910. ápr.-máj., 23-29.

20 Rippl-Rónai 1911.98.

2] A Művészház Keleti kiállításán (Kiállítás a Művészházban. Katalógus. 1911. ápr.-máj.) 125 japán fametszet és festmény szerepelt. Ld. A Művészház 1909-1914. Modern kiállítások Budapesten. Zwickl András (katalógus koncepciója) Magyar Nemzeti Galéria, 2009. márc. 28.—júl. 26., Budapest, 2009. 109-110., 128-129; Passuth Krisztina: Keleti kiállítás a Művészházban. Művészettörténeti Értesítő, 50. évf. 2001.1 -2. sz. 85-102. 22 Rippl-Rónai 1911.50.

23Fülep Lajos: A japán művészet hatása Európában. (1905) In: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Cikkek, tanulmányok. Tímár Árpád (vál., szerk., a jegyzeteket,