Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Gyönyörök kertje - Gellér Katalin: Hatások kereszttüzében. Orientalizmus és japonizmus Csók festészetében
GYÖNYÖRÖK KERTJE / IX. GELLÉR KATALIN: HATÁSOK S Z T T Ü Z É 193 a bibliográfiát és a névmutatót öszszeállította) Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1974.401. 24 Edmond de Goncourt: Napló. (1884. ápr. 19.) In: Edmond és Jules de Goncourt i. m. (8. j.) 236. 25 Olgyai Viktor: A grafikai művek nemzetközi kiállításának tanulságai. Művészet, 8. évf. 1909.86. 26Nádai Pál: Japán ízlés. Nyugat, 31. évf. 1938. dec., 12. sz. 431. 27 Bölöni György: Japánok nálunk. (1910). In: Képek között. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1967.139. 28Czakó Elemér egyik cikkében a japán metszetek virágszimbolikájával is foglalkozott.„A barack- és cseresznyevirág az ifjúság jelvénye, a kék ákác vitorlásszirmú fürtje pedig a szerelem és a boldogság virága." A virágok közeli nézetű, részletező ábrázolását szintén japános jegyként írta le: „Mi csokorra kötjük a virágot s színtömegbe olvasztjuk a szirmokat, a japán ember pedig egy szálat helyez el egy vázába és abban az egy szál virágindividuumban leli örömét." Ld. Czakó Elemér: Az Iparművészeti Múzeum japán sablonjai. Magyar Iparművészet, 1904.228. 290laj, vászon, 83x95 cm, j. b. l.:„Csók 1.1917", MNG Itsz.: 8698 30 Farkas 1957.36. 31 Kortársai madártestű, kettős értelmű nőalakjainak fenyegető képe nála sosem jelent meg, mint Fernand Khnopff (Az alvó múzsa, 1896) vagy Nagy Sándor munkáin (Madárnő, 1920 körül). 32 Alfons Mucha: Páva, 1901, galvanizált réz, szürke és zöld patinával ellátott bronz, formázott üvegekkel. Mucha előképe Suzuki Chökici parfümpárologtatója volt egy kétméteres pávával, melyet az 1878-as nemzetközi kiállításon láthatott. Ld. Le japonisme. Galeries nationales du Grand Palais, Paris, 1988.221. 33 Araki Kanpo: Páva. Selyem, gouache, akvarell, 179x85,6 / 205x109,5 cm, Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, Itsz.: 6461; A Párizsi Világkiállításon a francia művészek alkotásai mellett Radisics Jenő tíz japán tárgyat is vásárolt, vázákat, kisplasztikákat és egy paravánt is. Ld. Batári, Ferenc: Art Nouveau 1900. Présentation des objets d'art acquis à l'occasion de l'Exposition Universelle de Paris. Ars Decorativa 5. Budapest, 1977.175-200. Araki Kampó festménye: 181.2. sz. 34 Csók István japán és kínai gyűjteményének fennmaradt darabjait ma a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban őrzik. A tárgyakat dr. Fajcsák Györgyinek köszönhetően ismerhettem meg. 35 Barátai között is akadtak gyűjtők. Visszaemlékezéseiben írja, hogy Münchenben Rikoff holland festő meghívta a műtermébe, hogy megmutassa neki Hollandiából érkezett családi kincseit. Köztük ezüst- és aranytálak, pokálok is voltak. „Delfti fayence váltakozott Kína porcelánjaival." Ld. Csók 1990. 95. 36Vaszary János is feldolgozott hasonló motívumokat (Virágcsendélet bonc-alakkal, 1930; Csendélet Buddha-szoborral, 1920 körül). 37 Elemzők szerint a Buddha-pózban ülő nőalak megformálására a borobuduri buddhista emlék hatott. The Art of Paul Gauguin. National Gallery of Art, Washington, The Art Institute of Chicago, 1988.492-494. 38Gozsdu Elek: Nirvána. In: Uő: Köd. Regény és elbeszélések. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1969. 299- 317. 39Mednyánszky a nirvána fogalmában, saját élményanyagával összhangban a „fajban megszűnt önfenntartási ösztön jelét" látta. Ld. Bardoly István - Markója Csilla: Mednyánszky olvasókönyv - kiadatlan naplók. Enigma, Meridián, Budapest, 2000. 76. 40 Baktay Ervin: India művészete. 2. kiadás, Képzőművészeti Alap, Budapest, 1963. 53; Bethlenfalvy Géza előadása a buddhizmusról és a meditációról (kézirat), 2010-11. 41 Szubhádra Bhiksu [Heinrich Zimmermann]: Buddhista Káté. Bevezetésül Gótamó Buddha tanához. [Hollósy József ford.] (második kiadás). Meyer és Berger, Máramaros-sziget, 1900. 42Szubhádra Bhiksu: i. m. 38. 43 Györgyi Fajcsák: Collecting Chinese Art in Hungary from the Early 19th century to 1945 as Reflected by the Artefacts of the Ferenc Hopp Museum of Eastern Asiatic Arts. Department of East Asian Studies, Eötvös Loránd University, Budapest, 2007. 75-77. 44 Takasaki Jikido: An Introduction to Buddhism. Translated by Rolf W. Giebel. The Töhö Gakkai, Tokyo, 1984. 274. 45 Uo. 274. 46Szubhádra Bhiksu i. m. (41. j.) 22; a Radsa és Aráti nevét a szerző rosszul írta, helyesen: Rati és Arati. Bethlenfalvy Géza szíves közlése. 47 „Az isteni és félisteni alakok elhagyják a Világhegyen őket megillető uralkodói székhelyüket és ahelyett, hogy a középpontban lennének, alávetett holdak gyanánt keringenek Buddha nyugvó jelensége körül." Burckhardt, Titus: Buddha képe. A szakrális művészet lényegéről a világvallások tükrében. Arcticus Kiadó, Budapest, 2000.131. 48 A vizuális meditációról ld. Bethlenfalvy Géza előadása i. m. (40. j.). 49 Amitábha, thangka, Kelet-Tibet, 11x65 cm, Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, Itsz.: 64.62. Köszönöm Fajcsák Györgyinek, hogy felhívta a figyelmemet erre a műre. 50Titus Burckhardt: i. m. (47. j.) 131. 51 Farkas Zoltán sikertelennek tartotta a kép egyik változatát „rózsaszínben játszó tónusa" (és szerkezeti aránytalanságai miatt is). Farkas 1957.26. 52 Ld. Lázár 1921.23-24. 53Szablya János kritikája az 1909-es, a MIÉNK második kiállításán bemutatott Nirvánáról. Közölve: Tímár (szerk.) II. 2009.40. 54 Juhász Gyula: Az örök visszatérés. 55 Révész Emese műtárgyelemzése. Blitz Galéria, 13. 1998. nov., kát. sz. 79. 56 László Gyula megfogalmazása szerint Vaszary Kelet- és Nyugat-sorozata szimbolikus tartalmat és erős kritikát rejt. A festő „Kelet metafizikáját - Buddha alakját - az utcalány Európájával szembesíti." László Gyula: Vaszary János emlékezete. Művészet, 1967. 12. sz. 14; Vaszary többször is feldolgozta a témát. Ld. Gergely Mariann:„Kelet és Nyugat". Vaszary művészete a húszas-harmincas években. In: Vaszary János (1867- 1939) gyűjteményes kiállítása. Katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2007.88., 249. 57 Az írás jelentése:„Próféta lovagok". Goldwater, Robert: Symbolism. Icon Edition, Harperand Row, Publishers, New York, 1979.105. 58 Ld. például: Gy. Takách Béla: Buddha és Krisztus. 1909. k. Brunner Erzsébet: Buddha Nyugatra megy. 1963. 59Sinkó Katalin: Az alapítók biblikus képei és a századvég antihistorizmusa. In: Nagybánya művészete. Katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1996. 226-27. Nagy Sándor egyik vázlatrajzán szintén Kiinger kompozíciójának témáját dolgozta fel. 60Odilon Redon: Buddha. Párizsi magántulajdon. Repr.: Mednyánszky. Kiállítási katalógus. MNG, Budapest, 2003.176. 61 Werner Hofmann a 20. század festészeti fordulatát, ikonizációs tendenciáit, az elbeszéléstől az ikonizálódáshoz vezető utat, a szobor és kép új viszonylataiban, az istenszobrok, bálványok gyakori feltűnésének jelenségét vizsgálva követi végig. Werner Hofmann: Réflexions sur T„Iconisation" à propos des „Demoiselles d'Avignon". Revue de l'Art, 1986. 71. sz. 33-42. 62 Ld. Werner Hofmann: A földi paradicsom. 19. századi motívumok és eszmék. Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1987.229-253. 63Czóbel Minka Eunoia című versének ugyan pesszimista a végkicsengése, de az idézett sor Csók festményére illik:„Oly mélységes, hatalmas lett az álma, / Hogy ez mind e változandó álomképek, / Folytatva az örök nagy Isten álmát, / Azt álmodják, hogy léteznek, hogy élnek." 64 Csók 1990.155. T I
