Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)

Naturalista éden - Sármány_Parsons Ilona: A fiatal Csók és kora

106

NATURALISTA

ÉDEN

V. SÁRMÁNY-PARSONS ILONA: A FIATAL CSÓK É

1 München magyarul 2009

2 A közép- és dél-európai nemzetek festőképzésének legfontosabb művészeti központját jelentő müncheni Bajor Királyi Akadémia oktatási gyakorlata és a Glaspalast nemzetközi kiállításai (1869, 1883, 1888) híven regisztrálják ezt a folyamatot.

3 A realizmus és annak sok variánsa, az esetenként a mesterekhez tapadó megannyi egyéni stílusmegoldás, témaválasztás annyira tág és változatos, hogy a festészeti összefoglalók rendszerint csak a megszokott nyugat-európai, elsősorban francia mesterekre koncentrálnak. Keletebbre született képviselői így lassan kiszorultak a nemzetközi köztudatból (Id. Leibi és Munkácsy szerepét).

4 Nochlin, Linda: Realism and Tradition in Art, 1848-1900. Sources and Documents. Prentice Hall. Inc. Englewood Cliffs, New Jersey, 1966.

5 Ekkor, a hetvenes években már nem Courbet stílusa és személyisége jelentette a hivatalos esztétika elleni kihívást, hanem Manet. Millet és a barbizoniak pedig teljesen elfogadott, kanonizált mesterek voltak. A párizsi művészetkritikában Zola ekkor már Bastine-Lepage képeiért lelkesedett, azt írva a mesterről 1879-ben, hogy „Millet és Courbet unokája". A III. Köztársaság Franciaországában ugyanakkor Alfred Roll és Henri Gervex lett a hivatalos realizmus államilag elismert nagysága (Id. Alfred Roll).

6 Weisberg, Gabriel P.: The European Realist Tradition. Indiana, 1982.; Weisberg, Gabriel R: Beyond Impressionism. The Naturalist Impulse. Adams, New York, 1992.

7 Az osztrák szecesszió (Jugendstil), közelebbről Gustav Klimt művészete, valamint az I. világháború előtti osztrák expresszionisták közül Schiele és Kokoschka az 1980-as évek derekától szisztematikusan megszervezett nemzetközi kiállítások kapcsán bekerült a nemzetközi kánonba.

8 A skandináv (dán, norvég, svéd és finn) festészetet bemutató kiállítássorozat (a Nordic Light a '80-as években - London, New York, Párizs) eredményeképp a skandináv vezető mesterek (és nemcsak Edward Munch) művei azóta is szerepelnek a nemzetközi összefoglalásokban, mint fontos regionális modern festészetek.

9 Apró kezdemények felfedezhetők az angolszász művészettörténet-írásban. Az újabb oxfordi korszakmonográfia sorozaton belül Richard R. Brettel Modern Art, 1851-1929 kötetében már szerepelnek lengyel (Matejko, Malczewski, Mehoffer, Wyspianski, Wojtkiewicz) és magyar képek is (Ferenczy, Csontváry). Oxford, 1999.

,0 Mind a kortársak, mind a monográfiák hangsúlyozzák ezeket a karaktervonásait.

11A Mintarajziskolában Greguss, Székely, majd Lotz voltak a mesterei. Ld. Csók 1990.25.

12 Köztudott, hogy aki a festő pályát választotta, a budapesti Mintarajziskola elvégzése után csak külföldön folytathatta tanulmányait, mivel Magyarországon nem volt felső szintű művészeti képzés.

13 Csók 1990. 36.

14 A rajzbeli és technikai tökéletességre való törekvés ragyogó példái Csók megmaradt akadémiai stúdiumai, aktrajzai és fejvázlatai. Valamennyi virtuóz rajzi készségről és színérzékről tanúskodik.

15 A müncheni nemzetközi kiállítások történetében 1869 mellett ez volt a legjelentősebb nemzetközi felvonulás, ahol át lehetett tekinteni az európai festészet „hivatalos" termését. Ekkor 38 magyar képet állítottak ki.

16 Ez az 1888-as kiállítás nemcsak a látogatók számát (háromszázezer), hanem a képeladások számát tekintve is rekord volt, és a kulturális turizmus óriási anyagi hasznot hozott a városnak.

17 Muther, Richard: Die internationale Kunstausstellung, XIV. Frankreich. Münchener Neueste Nachrichten, 1888. aug. 31., 1.

18 Muther, Richard: Die internationale Kunstausstellung. Das moderne Zeitgemälde. Münchener Neueste Nachrichten, 1888. júl. 10., 1.

19 A nagy nemzetközi kiállításokról ekkor még hiányoztak az impresszionisták, Párizson kívül egyszerűen nem voltak „láthatóak". így az ő teljesen más szemléletű és a társadalmi-szociális szempontokat figyelmen kívül hagyó modernségük 1888-ban említés nélkül maradt.

20 Az „Armeleutemalerei" kifejezés a szegénységet megfestő képekre vonatkozott, a realista témaválasztásra, nem pedig a festői stílusra.

21 Lyka Károly visszaemlékezéseiből kiviláglik, hogy Hollósy, ez a karizmatikus tanáregyéniség, mennyire nem volt a betű embere, mennyire antiintellektuális volt világszemlélete. Lyka minden rajongó szeretete ellenére pontosan látta Hollósy korlátáit és azt a káros attitűdöt, ami a magyar művészkompánia más tagjaira is átragadt: az ösztönösség kizárólagos kultuszát (az alkotási folyamatot illetően) és egyfajta műveltségellenességet. Ld. Lyka Károly: Vándorlásaim a művészet körül. Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1970. 35-55.

22 Uo. 60.

23 Lyka Károly: Strobentz Frigyes. Művészet, 1904.5. sz. 282.; Lyka maga tizennyolc évesen, 1887 őszén érkezett Münchenbe, így Strobentz képét már látta kiállítva.

24 Lyka i. m. (21. j.) 181.

25 Baditz Ottó realista képei, pl. az Angyalcsináló, és Pataky László bravúros fénykezelésű festői vászna, pl. a Virrasztás (1886), de Hollósy Simon Kukoricafosztás (1885) című remeke is ide sorolható.

26 Ezekben az években Grünwald még nem vette fel az Iványi előnevet, ezt csupán 1906-tól használta.

27 Csók 1990.46-57.

28 Még a világkiállítás mellett megrendezett másik, a száz év francia festészetét bemutató, nagysikerű 1889-es Centennaire kiállításon sem lehetett kortárs posztimpresszionista képeket látni. Egyedül Manet szerepelt egy képpel, de a domináns modern kortárs stílus kétségtelenül a realizmus és a naturalizmus volt. Ld. Levi, Miriam R.: Republican Art and ideology in Late Nineteenth Century France. Ann Arbor, Michigan, 1986.

29 Rippl-Rónai és a Nabis tagjainak a kapcsolata is szerencsés véletlenen múlott, és az Academie Julianban szövődött.

30 Ld. Fowles, Frances: Impressionism and Scotland. National Galleries of Scotland, Edinburgh, 2008.

31 Erről kimerítően: Jensen, Robert: Marketing Modernism in Fin-de-Siècle Europe. Princeton, 1994.

32 Csók 1990. 58.

33 Vajon utólagos szerénység vagy szelektív emlékezet, hogy Csók elsiklik fölötte? Szerepjátszás lehet, hogy az ifjú festő, ahelyett hogy alaposan megnézné a világkiállítás óriási anyagát, inkább hazasiet, hogy ne mulassza el a szénagyűjtést? Enynyire ne lett volna érdeklődő? Mindenesetre 56 évvel később már látszólag nem tartotta fontosnak.

34 A kiállító magyarok névsora: Ábrányi, Aggházy, Basch, Bruck Lajos, Csók, Deák-Ébner, Koroknyai, Margitay, Munkácsy, Révész, Rippl-Rónai, Spányi és két szobrász, Engel József és Kallós Ede. Mivel az 1889-es világkiállítás egyben a nagy francia forradalom centenáris megünneplése is volt, ez Európa monarchikus államait visszatartotta a részvételtől. Hivatalosan egyáltalán nem helyeselték az Osztrák-Magyar Monarchia Párizsban élő diaszpórája által szerevezett, mintegy „magán jelenlétet". Ld. Székely Miklós: Az ország tükrei. Budapest, 2012.107-108.;Talán a Monarchia művészeinek nem hivatalos szereplése volt az oka, hogy itthon is elmaradt a kép megfelelő értékelése.

35 Réti 1994.114.

36 Aggházy egy népies parasztzsánerrel szerepelt, Deák Ébner Lajos Esküvői menet festményével, Margitay a Mézeshetek képével, de ők nem nyertek díjat.

37 Erről részletesen ld. Sármány-Parsons Ilona: Nagybánya festészete a Monarchia művészeti kontextusában. Ars Hungarica, 28. évf. 2000. 2. sz. 321-356.

38 Bastin-Lepage nemzetközi hatásáról még mindig Gabriel Weissberg könyve a legjobb bevezetés. A 2007- es Musée d'Orsay-beli retrospektív csak a mester oeuvre-jére koncentrált, hatását nem dolgozta fel. Egyébként minden forrás hangsúlyozza, hogy Hollósy rajongott a francia