Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Naturalista éden - Sármány_Parsons Ilona: A fiatal Csók és kora
NATURA I mesterért, rengeteget példálózott vele. 39 Elsőosztályú aranyérmet szerzett vele ekkor Párizsban. 40 Az „áhítat képeinek" egyéb kortárs példáiról Id. Sármány-Parsons Ilona: Nagybánya festészete a Monarchia művészeti kontextusában. Ars Hungarica, 2000. 2. sz. 324-329.; München magyarul 2009 4' A kép megszületésének történetéről Id. Csók 1990. 74-83. 42 Gari Melchers (1860-1932): Prédikáció (1886) című festménye 1888- ban a müncheni Glaspalastban aranyérmet nyert az International-en, és újra ki lett állítva a hasonló jelenetet megörökítő Vasárnapi úvacsora egy hollandiai templomban (1888) képpel az 1889-es Párizsi Világkiállítás amerikai festészetet bemutató szekciójában. 43 Pascal Dagnan-Bouveret (1852— 1929): Megszentelt kenyér, 1885 (Párizs, Musée d'Orsay); Breton nők búcsúban című 1887-es festménye a Szalonban nagy sikert aratott, majd 1889-ben Münchenben is kiállította. További példa: L. A. Lhermitte 1890- es Konfirmáció képe. 44 Weisberg a naturalizmus megtévesztően valósághű, fotografikus kompozícióit, ahol csak tudta, egyegy fényképbeállításra vezette viszsza, ami Csók esetében nem áll fenn. Itt az emlékezés szelekciója preformálta a jelenetet, és a műterem modellbeállítása módosította, de valósághűsége természetes és egyben esztétikus, nem töri meg a véletlenszerűség diszharmóniája. 45 Hevesi, Ludwig: Jahresausstellung im Künstlerhause, V. Nochmals das Sittenbild. Fremdenblatt. Nr. 109. Fr. 21. April 1893. és Plein air.Aus dem Künstlerhause, II. Wiener Sonn- und Montagszeitung Nr. 17. Mo. 25. April 1893. 46 Ekkor festik Ferenczy, Iványi-Grünwald, Dudits, Pataky, Margittay, Jendrassik, Ujváry, Zemplényi, Thorma és Réti legsikerültebb naturalista képeiket. Ez egyébként a legtöbb közép-európai festészetre érvényes. 47 Ld. Aranyérmek, ezüstkoszorúk 1995. 298-299.; A képet egyébként az 1890-es második müncheni nemzetközi kiállításra is elküldték. 48 A Bastien-Lepage-képek egy részének is van háttértörténete, és hasonló visszafogott, őszinte érzelmesség jellemzi előadásmódját, mint amilyet Baditznak sikerült megalkotnia. Az akkor újnak, formabontónak számító francia plein air naturalizmus érzékeny festőiségével és ezüstös palettájával a hagyományos festészeti dekórum szabályait áthágó, „jelentős történeti kép méretűvé" emelt, de konkrét, modern, álkedélyességtől és etnográfiai színességtől mentes, valós életszituációt ábrázoló falusi jelenetet festett meg, ami ritka volt a kortárs magyar festészetben. 49 Ez a kép minden bizonnyal azonos lehet azzal a festménnyel, amelyet LISTA ÉDEN / V. SÁRM Pataky 1892-ben Bérmálásról jövő lányok címmel állított ki az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat (OMKT) téli tárlatán. 50 A perspektivikus megoldás, a magas horizont mellett a háromféle színfelrakás és ecsetkezelés virtuozitása egyedülálló; az előtér sáros göröngyeit, a gaz maradékát szinte plasztikus, darabos festékrögökkel és tapintható textúrával kelti életre, majd a sokkal finomabb, simulékonyabb, lazúros festésű figurák és középtér megfestése után a lehető legfinomabb gyöngyházszürke, ködös atmoszférikus effektusokat leheli a vászonra. Mindez Pataky hallatlan műgondjáról és festői tudásáról árulkodik. Joggal tarthatjuk ezt a hangulatteli paraszti munkaábrázolást a kompozíció kiegyensúlyozottsága, a táj mednyánszkys finomságú poétikus megjelenítése alapján a magyarországi plein air naturalizmus egyik főmúvének. 51 Csók 1990.88-90. 52 Uo. 90.: „De azért erős hatása volt a képnek, tán még nagyobb, mint az Úrvacsoraosztásnak, bár az Árvák elmarad a másik mögött. A rákövetkező évben csak úgy hemzsegett a sok lámpavilágításos kép a Glaspalastban. Bécsben megnyeri a jubiláns nagy aranyérmet, s évekig a kék szín volt az uralkodó a bécsi tárlatokon." 53 Hevesi, Ludwig: Moderne Malerei, II. Fremdenblatt 6. Dez. 1894; Idézi: Hevesi, Ludwig: Acht Jahre Secession. Wien, 1906.528. 54 Csók 1990.90. 55 A kép egyik legszebb kortárs elemzését Hevesi írta Bécsben, amikor az Árvák az 1894-es künstlerhausbeli Nemzetközi Képzőművészeti Kiállításon nagy állami aranyérmet nyert. Ld. Hevesi, Ludwig: l/or Thorschluß. Internationale Kunstausstellung. Fremdenblatt Nr. 149. So. 2. Juni. 1894. 56 A hangulati szinbolizmusról részletesebben Id. Sármány-Parsons Ilona: Ferenczy Károly és a modernizmus kezdetei a magyar festészetben. In: Ferenczy. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2011.27-28. 57 A festői értékeket mindig felismerő Réti sem tartotta fontosnak ezt a képet, ami gyorsan eltűnt a nyilvánosság elől, így nem került be a köztudatba. Ld. Réti 1994. 14.; A képet már 1893-ban eladta a festő. Ld. „Művásárlások az egyes műbarátok által: Cselédszerzőnél - Vevő: Bischitz Mór." Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat közleményei 1893. évre. Franklin Társulat könyvnyomdája, Budapest, 1893.39. 58 A naturalizmustól nem volt idegen a narrativitás, de a müncheni akadémikus zsánerrel ellentétben, vagy szenvtelenül objektiven illett a témát megjeleníteni, vagy az élet, a sors tragikumát kellett visszaadni híven, ahogy a naturalista irodalom tette. A naturalizmusnak ez a vonuÁNY-PARSONS ILONA: A FIATAL CSÓK ÉS KORA .................................................107 lata nem tűrte meg az anekdotikus humort. 59 Az ezekben az években, 1888 és 1892 között festett többi kép portré és kisméretű kompozíció. Közülük egyedül a stílusában, hangulatában nagyon eltérő Szárazdajkát (ezen egy öreg parasztember vigyázza a bölcsőt) állította ki nyilvánosan, 1892-ben. Ez arra vall, hogy ő maga is csak ezt az öt festményt tartotta fontosnak. 60 A festőileg lenyűgöző naturalista vásznak megfestése igen sok időt vett igénybe (nem fizetődött ki), szemben az impresszionista vásznak vagy akár az egyre divatosabb pasztellképek gyors technikájával. Nehezen lehetett a pár (átlag évi egy-két) képből megélni. 61 Ferenczy Károly például mindvégig elismerte Csók művészi nagyságát, és mellette állt később is. 62 Az öt képből négy díjat nyert, és pár éven belül három a nemzeti gyűjtemény, a magyar festészet kánonjának része lett. Ezt a sikersorozatot megtartani nagyon nehéz volt. 63 A Báthory Erzsébet után Csók megpróbált szimbolista-filozófiai emberiség-képet festeni, történeti zsánert, allegóriát a szerelemről, Erószról (ld. Király 1997-2001 ), majd visszamenekült a vidéki világhoz, immár csak a dekoratív festőiségre figyelve. Aztán Párizs és az erotika nagy kompozíciói következtek, és a szakma várt, várt, hogy újra remekművek születnek - de csak jó, időnként igen jó képek kerültek ki ecsetje alól.
